A januártól érvényes törvénymódosítás alapján a bejelentési, engedélyezési feladatokat az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül. Az új szabályozás kockázatmentes és kockázatos területeket különít el, ezeket az augusztus végéig elkészülő vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd - írták.
A közlemény szerint a 2024 előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak általánosan jogszerűnek minősülnek, azokat nem kell bejelenti, üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedély. A háztartási vízigényt kielégítő, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez, megszüntetéséhez jövőre sem kell vízjogi engedély és bejelentés.
Ivóvíz- vagy karsztbázis szempontjából kockázatos területen azonban a kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a kút helye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnál.
A mezőgazdasági öntözőkutak létesítését, üzemeltetését, megszüntetését akkor is be kell jelenteni a Nemzeti Földügyi Központnál, ha kockázatmentes területet érint, sekély és az első vízzáró réteget nem éri el, emellett digitális vízmérővel is el kell látni azokat. Kockázatos területen a sekély mélységű öntözőkút létesítése, üzemeltetése és megszüntetése vízjogi engedélyhez kötött tevékenység lesz.
A NAK hangsúlyozta, hogy a vízkészlet megőrzése mindenki kötelessége, a gazdálkodóknak ezért szem előtt kell tartaniuk a felelős termelés szabályait. Az útmutatót a NAK honlapján tették közzé - áll a közleményben.
Forrás: MTI
