Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, melynek jelentős része megelőzhető lenne - írja a Nébih közleménye. A problémát felismerve indította el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) három éve a Maradék nélkül elnevezésű programját, amelynek fókuszában a hazai élelmiszerpazarlás mérséklése áll. A programot az Európai Bizottság is támogatja a LIFE Környezetvédelmi alprogramján keresztül.
Bár a hazánkban keletkező élelmiszerhulladékok jelentős hányada a háztartásokban termelődik, fontos, hogy az élelmiszerlánc minden szereplője részt vegyen az élelmiszerpazarlás mérsékléséért folytatott küzdelemben, hiszen a felelősség közös. Éppen ezért az élelmiszer-vállalkozások képviselői már a kezdetektől részt vettek a Maradék nélkül program céljainak meghatározásában és megvalósításában, saját gyakorlatias szempontjaik megosztásával is segítve a folyamatot. Az élelmiszeripar és a kereskedelem képviselői mellett a kutatóintézetek, egyetemek képviselői is szerepet vállaltak a munkában.
A négy munkacsoport szakértői a vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor kihívásaira próbáltak lehetséges megoldásokat felsorakoztatni. Az e munka eredményeként elkészült útmutatókban olyan jó gyakorlatok szerepelnek, amelyeket hazánkban vagy világszerte már azonosítottak, kipróbáltak vagy jelenleg is alkalmaznak. Ilyen például az élelmiszerhulladékok nyomon követési, mérési rendszerének kialakítása, a minőségmegőrzési idővel kapcsolatos ismeretek kommunikálása vagy az adományozás kérdésköre.
A vendéglátás munkacsoport javaslatainak egy része bekerült az Útmutató a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Gyakorlatához című dokumentum legfrissebb kiadásába is.
A Nébih távlati célja, az élelmiszerpazarlás mérséklése mellett, hogy a lakosság elismerje és értékelje, ha egy vállalat gondot fordít a fenntarthatóságra.
Az útmutatók ingyenesen letölthetők a Nébih oldaláról és a Maradék nélkül program honlapjáról.
