Újra veszélyben a magyar sertés?

2018. január 14. 14:27 | behir.hu

Ismét megjelent az afrikai sertéspestis Romániában: a kór a magyar, illetve az ukrán határtól is alig néhány kilométernyi távolságra található Szatmár megyei Mikola (Micula) egy háztáji gazdaságában fertőzte meg az állatokat – közölte szombaton a román sajtó.

A vírus két napja azonosították, ezt követően az állategészségügyi hatóság azonnal leölte az illető gazdaságban nevelt 13 sertést, a tetemeket pedig elégette.

A fertőzött gazdaság körzetében megtettek minden olyan intézkedést, ami a fertőtlenítéshez, a vírus terjedésének megelőzéséhez szükséges. Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság (ANSVSA) azt is közölte, hogy a hatóság elnöke vasárnap Brüsszelbe utazik, ahol az Európai Bizottság illetékeseivel egyeztet a további szükséges óvintézkedésekről.

A hét elején az északkelet-romániai Botosani megye határ-menti részén rendeltek el vadászati tilalmat, miután a szomszédos Moldovai köztársaságban, a határtól 300 méternyire afrikai sertéspestisben elpusztul vaddisznók tetemeit fedezték fel.

 

Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, de a vírus terjedése és esetleges magyarországi megjelenése negatív irányba befolyásolná a gazdaságot. A hatóságok fokozottan figyelnek a biztonsági előírásokra annak érdekében, hogy elkerülje hazai disznó tartó telepeket a járvány. Fotó: Kugyelka Attila

Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, de a vírus terjedése és esetleges magyarországi megjelenése negatív irányba befolyásolná a gazdaságot. A hatóságok fokozottan figyelnek a biztonsági előírásokra annak érdekében, hogy elkerülje hazai disznó tartó telepeket a járvány. Archív Fotó: Kugyelka Attila

 

Az afrikai sertéspestis (ASP) a házi sertés és a vaddisznó vírusos betegsége, az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében jelentették első alkalommal az ukrán hatóságok a betegség előfordulását. 2017 júniusában Csehországban vaddisznókban, júliusban pedig Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget.

Az ASP vírusa ellenálló, húsban, nem hőkezelt húskészítményben hónapokig, fagyasztott húsban akár évekig fertőzőképes. Védőoltás nem áll rendelkezésre, a fertőzés terjedését csak a beteg állatokkal való érintkezés megelőzésével lehet meggátolni. A fertőzött állatok száz százaléka elpusztul – mutatott rá az ANSVSA.

Az afrikai sertéspestist a szabadon élő állatok terjesztik, az emberekre nem jelent veszélyt. magyar-román határtól alig több mint 7 km-re afrikai sertéspestist (ASP) regisztrált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A betegség tényét múlt hét csütörtökön a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében.

Az afrikai sertéspestis megjelenését a román Nemzeti Laboratóriumra hivatkozva az MTI-hez eljuttatott közleményében a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is megerősítette.

A hivatal közölte: a magyar Állategészségügyi Szolgálat haladéktalanul kijelölte Magyarországon a megfigyelési zónát. Ez alapján Méhtelek és Garbolc teljes közigazgatási területe, Nagyhódos település egy része, valamint Rozsály és Zajta települések külterületeinek egy része került korlátozás alá.

A korlátozás alá vont területen az állatorvosok hamarosan felkeresik a sertéstartókat, hogy számba vegyék és megvizsgálják a sertéseket. Az érintett területen belül tilos a sertések bármilyen célú szállítása. Fontos kiemelni, hogy a sertéstartóknak a gazdaságaikban észlelet minden megbetegedett, vagy elhullott sertésről értesíteniük kell a hatósági állatorvost, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat.

 

Forrás: Világgazdaság

További programok »

Gazdaság

Illegális tevékenységek is szerepet játszhattak a madárinfluenza terjedésében

A zártan tartás elmulasztását, illegális tartást és baromfi, illetve baromfitermékek illegális árusítását is tapasztalta az állategészségügyi hatóság az ősz óta tartó madárinfluenza járvány során. A betegség gyors terjedésében ezek az illegális tevékenységek is jelentős szerepet játszhattak. Derül ki a Nébih sajtóközleményéből.
2024. december 21. 18:48
FEL