Lázár János a térség történelmi hátrányaira utalva, külön kiemelve a trianoni hatásokat arról beszélt, hogy az Alföldet vissza kell emelni a gazdasági centrumba. Ennek részeként jelentette be: a kormány újjáépíti a békéscsabai repülőteret.
A miniszter a repülőtér fejlesztését a térség infrastrukturális megerősítésének kulcselemeként említette. A projekt illeszkedik a korábbi közlekedési beruházások sorába, amelyek között szerepelt: a 120-as vasútvonal felújítása Szolnoktól Békéscsabáig, majd Lőkösházáig, az M44-es gyorsforgalmi út négysávosítása és az M5-ös autópályával való összeköttetés, valamint a 47-es főút négysávosításának tervezett megkezdése Békéscsaba felől Debrecenig.
– A cél nem pusztán infrastrukturális fejlesztés, hanem a helyi gazdaság újraindítása és megerősítése. A repülőtér újjáépítése várhatóan javítja a térség logisztikai elérhetőségét, növeli a befektetői vonzerőt, segíti az ipari és élelmiszeripari fejlesztéseket, hozzájárulhat a fiatalok helyben tartásához – fogalmazott.
A miniszter a békéscsabai Vulcan Shield Global beruházást is említette, amely mintegy 2500 munkahelyet teremthet, és amely szerinte egy hosszabb gazdasági fejlődési folyamat kezdete lehet.
A beszédben elhangzott az is: ha a román fél is megépíti a saját közlekedési kapcsolódásait az M44-es folytatásaként, akkor az Alföld újra szorosabban kapcsolódhat a Partiumhoz. A repülőtér ebben a kontextusban nemcsak helyi, hanem határon átnyúló gazdasági szerepet is betölthet.
A bejelentést Lázár János tágabb politikai keretbe helyezte: szerinte a vidék fejlesztése csak „vidékpárti” kormányzással folytatható. A repülőtér újjáépítése így nemcsak infrastrukturális projektként, hanem az Alföld felemelésének szimbolikus lépéseként is megjelent a beszédben.
