Miért fontos az állománynagyság ismerete?
Az egyes fajok természetvédelmi helyzetét állománynagyságuk, elterjedési területük és előbbiek változásai alapján lehet megítélni, így készülnek például a „vörös listák” vagy a védettségi besorolások. Közös erőfeszítéseink eredményeként létrejött adatbázisaink (MMM, MAP) és modern elemző, modellező munkáink révén napjainkra ismerjük Magyarország fészkelő madaraink hazai elterjedését, fészkelési időszakát és a legtöbb faj esetében állományváltozásuk jellemzőit (trendjeit). Annak ellenére viszont, hogy a természetvédelem egyik legfontosabb mutatószáma az egyes fajokról azok állománynagysága, számos fajnál csak közelítő statisztikai becsléssel vagy szakértői vélemények alapján ismerjük, hány pár fészkel Magyarországon. Azonban ahhoz, hogy az országos állománynagyságot is a fentiekhez hasonlóan megbízható módon tudjuk megadni, a már meglévő és folyamatosan bővülő adatbázisainkra építve, szükségünk van a fészkelő állományok sűrűségével (denzitás, például pár/km2) kapcsolatos adatokra is.
Az új MTT program célja, hogy az ország minél több részén és minél több fészkelő faj esetében, nagyszámú mintaterületről legyenek pontos adataink a fészkelő párok sűrűségéről. Ennek segítségével és meglévő adatbázisaink (például MAP, MMM) felhasználásával a korábbinál sokkal megbízhatóbb információkat tudunk majd szolgáltatni az országos költőállományok nagyságáról. A program keretében a territórium-térképezés terepi módszerével szeretnénk az ország nagy részéről adatokat gyűjteni a fészkelő párok/egyedek valós sűrűségéről. Ez a terepi munka nemcsak az állománynagyság megállapítását pontosítja jelentősen, hanem – mivel ez a fészkelő párok/egyedek legmegbízhatóbb megfigyeléses módszere – új információkat adhat a különféle élőhelyek állapotáról, minőségéről, azok madarak általi használatáról és még sok másról.
Az eddigi módszereink ezek szerint nem voltak elég pontosak?
A teljes állományfelmérés a ritka, vagy a telepesen fészkelő madarak esetében sem könnyű országos szinten, de az összes fészkelő párt már egy olyan természetvédelmi szempontból kiemelt faj, mint például a kis őrgébics vagy a bölömbika esetében is, képtelenség felmérni. Eddig sok fészkelő faj esetében az országos állományok nagyságát az MMM és a MAP adatai alapján, az adott felmérési módszerrel, hazánk különböző részein és eltérő élőhelyein megfigyelhető (!) egyedszám révén becsülhették. Nagyon kevés információ van azonban arról, hogy ez a megfigyelt egyedszám valójában hány fészkelő párnak felel meg. A (statisztikai) becslések bizonytalanságát növeli például az, hogy az MMM-nél jelenleg csak egyedszámot számolnak, de nem ismert, hogy a megfigyelt egyedek közül mennyi a fiatal, öreg, hím, tojó.
A szzakemberek szerint a számítások minősége jelentősen növekedne, ha az ország minél több részén és élőhelytípusán lennének pontos adatok arról, hogy az MMM és MAP módszerrel felmért területen az adott madárfaj fészkelő egyedeinek mekkora a tényleges denzitása (hány pár fészkel például egy négyzetkilométer területen) és ott mekkora volt a megfigyelt egyedszáma az adott fajnak. 2024 tavaszától ezért belekezdenek egy újabb nagy kihívásba, amelynek egyik eredményeként a korábbiaknál megbízhatóbb országos állománybecsléseket tehetetnek majd közzé a következő évek során.
A projektbe bárki bekapcsolódhat, aki megfelelő fajismerettel rendelkezik az általa kiválasztott mintaterület(ek) madarairól (egy települési környezetben akár két tucat faj is elegendő), van egy kézitávcsöve, okostelefonja vagy táblagépe és van lehetősége egy adott mintaterületet többször bejárni a fészkelési időszakban.
Jelentkezni a monitoring@mme.hu e-mail címen lehet, valamint itt jelezhető az is, hogy mely mintaterülete(ke)n végezné a felméréseket. Ha korábban még nem használta a Turdus app.-ot, akkor azt is le kell tölteni, s a terepi munka előtt megismerkedni annak használatával, különösen a territórium-térképező modullal. Ehhez felmérőazonosítóra is szükség lesz, amit a MAP adatbázis regisztrációs oldalán leírtak alapján kérhetnek mindazok, akiknek még nincs. A felmérés kizárólag a Turdus használatával végezhető.
A felmérés további részleteiről itt lehet bővebben olvasni, míg a részletes protokoll itt tölthető le:
Madár Territórium-Térképezés (MTT) a Turdus mobil alkalmazás és a MAP adatbázis használatával >>Verzió: 1.1 ::: 2024.03.22.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
