A monetáris kondíciók kismértékű szigorítása ellenére a régióban továbbra is az egyik legvonzóbb kötvénybefektetés a magyar állampapír. A tízéves magyar államkötvény másodpiaci hozama valamelyest csökkent ugyan azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az egyhetes betéti kamatot 15 bázisponttal megemelte, de még mindig 2,4 százalékon kereskedik, ez pedig a cseh triplája, a lengyelnek pedig majdnem a kétszerese. A jelek szerint beigazolódott a három hónappal ezelőtti várakozásunk, akkor jeleztük: ha a tízéves magyar állampapír hozama 2,5 százalék fölé emelkedik, az már kívül eshet az MNB komfortzónáján – mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. – „A múlt heti 15 bázispontos kamatemelés a betéti tenderen kismértékben lejjebb is hozta a tízéves hozamot. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a jegybanki eszköztár nem korlátlan, és ha a nemzetközi hangulat sokat romlik, akkor az MNB nem lenne feltétlenül képes tartani a hozamot.”
Az Equilor szakértője egyetért azzal, hogy a kötvényhozamok és a forintárfolyam szempontjából is érdekes a holnapi betéti tender, a piac szerinte könnyen kikényszeríthet egy újabb, a múlt hetihez hasonló mértékű emelést. A régiós hozamok közti eltéréseket nem tekinti meglepőnek, az 1,3 százalékos lengyel hozam talán kissé alacsony a magyarhoz viszonyítva, igaz, ott a hazainál kisebb mértékben esett vissza a GDP, és kedvezőbben alakul az adósságpálya. Visszatérve a magyar piacra, a hozamgörbe kismértékű laposodására lehet számítani, elsősorban a hosszú oldali hozamok csökkenésével.
Borbély Miklósnak, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójának várakozásai szerint az öt évnél hosszabb futamidejű magyar állampapírok másodpiaci hozamai az elmúlt fél évben látott sávban maradhatnak, így a tízéves kötvény hozama 2,1–2,9 százalék között mozoghat. A szakértő a Világgazdaságnak elmondta: a hozamok alapvetően a jegybanki lépések, a globális pénzbőség, a magyar inflációs várakozások és a forintárfolyam függvényében alakulhatnak. „Ahogy az Európa számos kötvénypiacára jellemző, a magyar állampapírok sem biztosítanak reálhozamot a befektetőknek – egyes lakossági állampapírok kivételével. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy az intézményi befektetők döntéseit nem feltétlenül egy adott évben elérhető reálhozam ígérete mozgatja: egyrészt a megtérülést hosszabb távon vizsgálják, másrészt valamilyen szinten kényszerből is vásárolnak államkötvényeket, hogy diverzifikálják a portfóliót” – mondta Borbély Miklós.
A magyar kötvények mellett szól, hogy a most beszálló befektetők relatíve magas hozamot realizálhatnak (magasabbat, mint a válság előtti időszakban). Kérdés, meddig marad meg a vonzó hozamszint: a Raiffeisen szakértői egy tegnap megjelent elemzésükben azt írták, hogy a következő hónapokban az inflációs várakozások alakulása lesz a meghatározó, ha azok csökkennek, akkor azzal együtt a befektetők által elvárt hozam is kisebb lesz. Raiffeisennél az év végére 2 százalékra várják a tízéves hozamot, ami 2021. március végére 2,3 százalékra emelkedhet, három hónapra rá 2,4-en tetőzhet, majd jövő szeptember végére 2,1 százalékra süllyedhet vissza. Ahogy a forint piacára, úgy a kötvényhozamokra is befolyással lehet a holnapi betéti tender. A Raiffeisen elemzői szerint az MNB újra 0,75 százalék kamatot adhat az egyhetes betétekre, vagy a piaci kondíciók alapján még ennél magasabbat is. A múlt heti jegybanki lépés ugyanakkor érthető volt – írták –, aggasztó ugyanis, hogy amint a globális tőkepiacok kockázatkerülő módra váltanak, a magyar fizetőeszköz azonnal gyengül, a 370-es szint közelében lévő euró-forint árfolyam pedig azzal a kockázattal jár, hogy az infláció nem tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
Forrás: Világgazdaság
-400x225.jpg)
