Ugrai Gábor: Csabán is voltak, akik követelték, hogy tartozzunk Romániához

2020. április 27. 11:11 | Such Tamás

A Jankay történelem tanára, valamint a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke; az utóbbi intézménynek komoly fészbukere. A minap egy semleges helyszínen találkoztunk: a Lencsési Közösségi Ház melletti padon. „Nagyon őszülsz”, állapította meg, miközben ezt én akartam mondani neki.

(Én 48, ő hamarost... de nem engedtünk belőle.)

– Töri-nyomdász szakos vagy? (Édesanyja tanító, édesapja nyomdász.)

– Történelem-osztályfőnök.

– 5/b?

– 8/a.

 – Online ballagtok?

– Sehogy.

– Ellenben intenzív online órákat tartasz a felnőtteknek: a városvédős oldalra naponta legalább három posztot teszel fel.

– Most két téma fut. Az egyik: gyűjtöm a csabai köztemetőkben a katonai sírokat…

– Majdnem angol zászlós pólóban jöttem. (Az angolszászok 1944-ben bombázták a békéscsabai vasútállomást.)

– (nevet) Ami borzasztóan nehéz, mert nagyon sok síron csak a név van feltűntetve, illetve annyi, hogy 1944. De nem lehet tudni, hogy ki, miben halt meg. S közben kapom a visszajelzéseket, hogy „Én ismertem, tudom, mi történt vele…”. Majd ebből szeretnénk egyszer egy kiadványt, hogy legalább a nevük fennmaradjon.

 

Ugrai Gábor

A nemzet mi vagyunk

 

– Mi a másik téma?

– Száz éve jelent meg Csabán a Körösvidék nevű újság, és abból válogatok mindennap egy-egy írást, hogy mi történt aznap.

 – Mi törtét ma száz éve?

– Most mentek ki a románok.

 – Azt mondják, a nagyháború ’20-ig tartott.

– Egy történész szerint Magyarországon a háború, épp az első világégés után kezdődött, mert 1914-18 között hazánk nagy részén szinte nem is lőttek. Erdélyben és Kárpátalján volt betörés, de a csabai lakosok alapvetően nem is tudták, hogy mi a háború. Itt is csak 1918 után kezdődtek a vérengzések; voltak forradalmak, terror, idegen hadsereg vonult be.

 – Vörös?

– Nem sokáig voltak itt a kommunisták, mert aztán jöttek a románok, persze attól nem lett jobb a helyzet. Egyébként az az érdekes, hogy Békéscsabán is voltak olyanok, akik követelték, hogy a város tartozzon Romániához!

 

Ugrai Gábor

A kék ég felette, és az erkölcsi törvény benne...

 

– Ö-ö-ö…

– Most nem bántván a komlósiakat, de ott meg néhányan Csehszlovákiához szerettek volna tartozni. Majd rákoppintottak az orrukra, hogy „Nézzenek már a térképre!”. Továbbá Csabán tartottak román szenátori választásokat, csak senki nem akart elmenni. Amúgy járt itt Ferdinánd is, a román király, akihez idehozták a román polgárokat, hogy lelkesen üdvözöljék. Eddig ő az egyetlen király, aki Békéscsabán járt.

– Kivéve Bill-t és Zámbó Jimmyt. Mi lenne, ha most más trikolorunk lenne? Nem lenne erősebb a nemzeti tudatuk?

– Jó néhányan járunk át a Partiumba tanítni, ahol a 92 éves Karczagi Sanyi bácsi, a nagyszalontai lelkész – aki megjárta a Ceaușescu börtöneit – azt mondta, ha baj van, a románok jobban összefognak, mint a magyarok, és nem is véletlen, hogy mindkét háborút győztesen fejezték be!

 

Ugrai Gábor

Akár egy esküvői fotózáson, mintha lépne egyet...

 

– Ahogy néztem a sírokat… nem tépsz fel vele sebeket?

– Ezen is gondolkodtam, hogy a hozzátartozók mit szónak.

– Ezzel nem lépünk vissza?

 – Borzasztó nagy feladatunk, hogy ezek a sírok megmaradjanak.

– És miért van az, hogy még 100 éve, ha egy fiút nem vittek el katonának, akkor kinevették a csabeni lányok, és amikor minket a ’90-es években besoroztak, akkor meg mi voltunk a bénák?

– Én a jugoszláv háború idején voltam. Örülök, hogy nem támadták meg az országot.

– Barcsot bombázták.

– Amikor én „bent” voltam, akkor vitték le a határvadászokat a szerb határhoz. Azokat a 18 éves srácokat, akik életükben kábé ötöt lőttek, és mesélték, hogy ágyúkkal néztek farkasszemet. Nem lehetett egyszerű…

– De mindez hol torzult el? 100 éve az volt a "Sanyi", akit elvittek, míg húsz éve?

– A szocializmusban esett szét a hadsereg; de talán legfőképp az állam kezdett szétesni. Ha arról szólt volna a lényeg, hogy te a hazádat véded… De nem arról volt szó, hanem arról, hogy mosd fel huszonötször a folyosót.

– És főként az értelmiségieket szívatták.

– Én is épp egy évet tanítottam, majd egy év múlva behívtak…  Egyszer az ügyeletes tiszt feltépi az ajtót, és azt üvölti, hogy nyissuk ki az ablakot, hogy jöjjön be a friss H2O. Gondolhatod, milyen remek volt! Ellenben most számtalan katonával dolgozom, akik borzasztóan szimpatikusak.

– Na jó, de ők  már hivatásosak.

– Akkor is voltak hivatásosak.

 

Ugrai Gábor

Például elfogytak a képek...

 

– Khmmm... A globalizáció okozta homogenizálódás ássa alá egy hadsereg tekintélyét?

– Azért az amerikai hadseregnek van tekintélye.

– Épp most olvastam el egy Philip Roth könyvet, amely a koreai háború idején játszódik. Arról a háborúról sokkal kevesebbet hallunk, mint a vietnámiról…

– A mai napig demarkációs vonal van a két Korea között.

– Miközben az észak-koreaiakat segítették a kínaiak, akik állítólag a lövészárokban, közelharcban lemészárolták a nagy amerikai katonákat.

– Azért a világ sokat köszönhet az amerikaiaknak; a partraszállással sok mindent eldöntöttek. És gondolj bele, végigharcoltak három évet, majd az európai hadszíntér után elviszik őket a Csendes-óceánra. Vége a háborúnak, és nem azt mondják nekik, hogy hazamehetsz, hanem menni kell tovább, és valakik ellen továbbharcolni, valamilyen cél érdekében. Koreában patthelyzet alakult ki, ott nem győzött az USA.

– Ahogy Vietnámban sem.

– Se Afganisztánban sem. Ma már mások a háborúk.

– És most milyen háborúban vagyunk?

– Eddig ez a legszerencsésebb háború, mert nem halnak meg milliók.

– De azért a depresszió sem kutya.

– Igen, azt mondják, hogy míg a nagyapáinknak el kellett menni háborúzni, nekünk meg otthon kell maradnunk tévézni. Túl leszünk rajta, de hogy lesz vége?

– Május 3-án tetőzik, 4-én érettségi. De mi van, ha például 5 év múlva átélünk egy hasonlót? És a boltosok pedig azt mondják, hogy „Na, nem! Én aztán nem zárok be. Nekem elég volt a 2020-as COVID-19”?

– Abban bízok, hogy jobban reagáljuk le a helyzetet; tudni fogjuk, hogy mit kell csinálni: ott lesz a szekrényben a maszkod, a kesztyűd. S ha majd hamarosan az élet visszakerül a rendes kerékvágásba, akkor innen sok mindent át lehet emelni.

– Például?

– Lehet, hogy idealizmus, de szerintem egyre többen, a helyi termékeket fogják vásárolni.

 

Ugrai Gábor

Idő van!

 

– OK.; de mi van, ha a spanyol uborka továbbra is olcsóbb lesz, mint a méhkeréki?

– Mondjuk, egyre többen rájönnek, hogy nem Grönlandon, hanem a Balatonon érdemes nyaralni, mert ki tudja, hogy mikor zárják le ismét a határokat?

 – Optimista vagy?

 – Nagyon! Mert szükség van a munkámra. És egy biztos, hogy benne vagyunk a történelemben, s majd, ha 30 év múlva ezt a korszakot tanítom…

– Fotóznunk is kell… Direkt vettél fel kockás inget?

– Sajnos nem találok sehol sem rövid ujjú, csíkosat. Szeretném, ha Bangladesben újra elkezdenék gyártani. 

 

További programok »

Itthon

Átadták a felújított Védőnői Centrumot

Kedden hivatalosan is átadták a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény új védőnői centrumát. A békéscsabai védőnői szolgálat az egészségügyi alapellátás részeként végez egészségfejlesztést Békéscsaba közigazgatási területén.
2020. augusztus 3. 17:07
FEL