A béke aláírása ellen Békéscsabán is tartottak tiltakozó nagygyűlést. Itt a szónokok azt hangsúlyozták, hogy „hazugság az, hogy ezek az idegen népek maguk akarnak elszakadni az anyaországtól” és követelték, hogy a vitatott területeken tartsanak népszavazást.
1920-ban országgyűlési választásokat tartottak hazánkban (a román megszállás miatt eltérő időpontokban), mely történelmünk során először általános és titkos volt. A csabai választáson a kisgazdapárti Balla Aladár győzött és került be a Nemzetgyűlésbe.
A városban nagy botrányt okozott az 1917-ben, a csabai katonakórházak vezetőjeként díszpolgárrá avatott Hazay-Sternschuss János bíróság elé állítása. Az újságírók igyekeztek tényeket közölni, de inkább csak kérdéseket tudtak feltenni: Járt-e Párizsban? Találkozott-e a francia miniszterelnökkel? Júniusban Budapesten letartóztatták, sikkasztással, gyilkossággal és gyilkosságra történő felbujtással vádolták meg. Ügyét a gyulai királyi törvényszék tárgyalta, de „a befejezett vizsgálat eredményeként a kir. ügyészség a vádat elejtette, ennek folytán a további bűnvádi eljárást megszüntette.”. Díszpolgári címétől később, 1943-ban megfosztották, de ezt a döntést 2000-ben hatályon kívül helyezte a békéscsabai önkormányzat.
A korszakban az 1893-ban megnyílt Francsek István ártézi- és gőzfürdője (Kiss Ernő utca – Teleki utca sarka) volt az egyetlen „strand” Békéscsabán, de ekkora már sok panasz érkezett rá. Az elöljárókhoz javaslatokat fogadtak be: volt, aki a laktanya és a pályaudvar közé szerette volna felépíteni az újat, de érkezett terv a mai Aradi vértanúk liget helyén létesítendő fürdőre is. A háború befejeztével az iskolákból kiköltöztek a katonakórházak és a diákok újra birtokba vehették az épületeket; 1920-ban a Polgári Fiúiskola (mai Petőfi Utcai Általános Iskola) hat év elteltével költözhetett vissza. A helyi sportélet kiemelkedő eredménye volt, amikor az 1920-as magyar atlétikai bajnokságon a békéscsabai születésű Bedő (Brhlik) Pál diszkoszvetésben (39 méter) és súlydobásban (13.04 méter) is magyar bajnok lett.
A Békés című megyei lap Arany János soraival köszöntötte az 1920-as évet: „Legyen egység, türelem, hit a jövendőben, Adjon Isten, ami nincs, ez uj esztendőben”. Ezek a gondolatok a következő, nehéz évekre is igazak lettek a békéscsabaiak számára.
Ugrai Gábor
