560 ezer lakás áll jelenleg üresen Magyarországon, ami a 4,4 milliós lakásállomány 12,7 százaléka - derül ki a KSH legfrissebb felméréséből. Az átlagos alapterület 80 négyzetméter, a havi fenntartási költség pedig 40 ezer forint. Folyamatosan csökken a nem elfogadható minőségű lakások aránya, de a lakók több mint 60 százaléka valamilyen szempontból így is elégedetlen jelenlegi otthonával - írja a portfolio.hu.
Magyarországon összesen 2,7 millió lakóépület van, amelyekben mintegy 4,4 millió lakás található. Az üres lakások aránya folyamatosan nő. Míg az 1980-as évekig arányuk az 5 százalékot sem érte el, addig 2011-ben már több mint 9, 2011-ben közel 11, jelenleg pedig a lakások 12,7 százaléka áll üresen. Ezek többsége az 5000 főnél kisebb településeken található, ahol a hasznosítás legfőbb akadálya a lakáspiaci kereslet hiánya. Ugyancsak negatívan hatnak a hasznosításra a magánbérleti piac kockázatai, aminek következtében sokan nem merik bérbe adni megüresedett lakásukat. Ennek következtében a 3 millió forint alatti lakások közel negyede üresen áll, míg a 15 millió forint felettieknek mintegy 10 százaléka.
Az üres lakások eloszlása országrészenként is nagyon változó. Budapesten és Közép-Magyarországon arányuk nem éri el a 7 százalékot sem, míg Észak-Magyarországon a 18 százalékot is meghaladja, azaz szinte minden ötödik lakás üres.
A lakásállomány minőségét illetően az összes lakás 60 százaléka részben vagy teljes egészben felújításra szorul. A parasztházak és városi bérházak esetében 70-80 százalék ennek aránya. Pozitív változás ugyanakkor, hogy a lakások minősége, ha lassan is, de javul. A fő problémák leginkább energiahatékonysággal összefüggők, mint például a szigetelés vagy az elavult nyílászárók. Ezzel szemben a közművesítettség illetve annak hiánya ma már nem akkora gond, mint a rendszerváltás előtti időkben.
Ma Magyarországon a lakások 6 százalékát lakják magánbérlők, további 3 százalékát pedig önkormányzati bérlők. Budapesten ennél magasabb az arány. Itt a lakáspiac közel 17 százalékát bérlik, amiből közel 11 százalék magánbérlő, 6 százalék önkormányzati bérlő. A társadalmi státusz alapján a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelműek bérelnek legnagyobb arányban lakást, természetesen más-más okokból. Előbbiek akik jövedelmi helyzetük miatt kiszorultak a piacról, utóbbiak inkább mobilitásuk fenntartása miatt nem vágnak bele lakásvásárlásba.
A költözés legfőbb okai továbbra is demográfiai okokkal magyarázhatók, generációk szétköltözése, házasság vagy gyermekvállalás, míg a demográfiai okokat a munkahelyváltoztatás miatti költözés követi.
Ami a lakások fenntartásának költségeit illeti azok jövedelemhez viszonyított aránya nem változott jelentősen. 2015-ben egy átlagos lakás fenntartása 40 ezer forint volt havonta, ami a háztartások jövedelmének 22 százalékát tette ki. 2003-ban ennek aránya ugyanennyi volt, 2010-ben azonban, a rezsicsökkentés előtti időszakban a 25 százalékot is elérte.
Forrás: portfolio.hu
