A csütörtöki közgyűlésen egy olyan ötéves tanyafejlesztési programot tártak a testület elé, amely többek között az infrastruktúrát, a családügyi, szociális és egészségvédelmet, a közbiztonságot, valamint a táj- és természetvédelmet helyezi középpontba. A programot előterjesztő FIDESZ-KDNP képviselői pénteken a Petrovszki tanyán vázolták a program jelenét és jövőjét.
– A belváros az elmúlt időszakban több figyelmet kapott, mint a vonzáskörzet, ezért tartottuk fontosnak azt, hogy készüljön egy olyan koncepció, amely foglalkozik a külterületen élők problémáival, hiszen számos ilyet tudtunk az elmúlt időben detektálni – fogalmazott Paláncz György, Békéscsaba alpolgármestere a sajtótájékoztató elején.
– Többször megfordulok a környéken és az első olyan probléma, amibe belebotlunk, akár gépjárművel, akár kerékpárral közlekedünk, talán az utak járhatósága, vagy éppen nem-járhatósága. Azt gondolom, hogy a tanyavilág megközelítése létkérdés az itt élők számára – fogalmazott a szóban forgó külterületen élő Bálint József, a KDNP városi elnöke, a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselő-jelöltje, majd kiemelte, hogy a Békéscsabán tanyavilágban élők száma eléri a kétezer főt, és az ő életüket könnyíti majd meg ez a program. A politikus hozzátette, hogy a közvilágítás és csapadékvíz-elvezetés hiánya is az általános tanyavilági problémák közé sorolhatók.
Szente Béla önkormányzati képviselő ismertette a tervezet elemeit, és annak előkészületi szakaszát. Elmondta, hogy a program négy részből épül fel: bevezető, történeti, helyzetkép, valamint zárásként a stratégiai elképzelések szerepelnek benne.
– Az elmúlt évek tapasztalatai alapján állt össze ez az anyag, amely tartalmazza többek között a korábbi békéscsabai tanyafejlesztési programot, a közben elvégzett kutatásokat. Volt egy tanyafórumunk, ahol többen jelezték, hogy szívesen együttműködnének az anyag végső formába öntésében – fogalmazott a képviselő, majd hozzátette, hogy fontos lakossági impulzusok is szerepelnek a tervezetben, aminek a központjában a csabai tanyavilág élhetősége áll.
Békéscsaba környezetvédelemért és turisztikáért felelős tanácsnoka, Opauszki Zoltán a megvalósítás menetét és az azt követő javulásokat, lehetőségeket ismertette, pontokba szedve:
- az utak rendszeres karbantartását, ezzel a szolgáltatások javulását,
- több rendezett tanyát,
- csabai családok esetleges tanyára költözését,
- helyi termékek előállításának fellendülését,
- a békéscsabai piacon több helyi termelő megjelenését,
- a Békéscsaba közigazgatási területén fekvő tanyák komfortosabbá válását,
- szociális, egészségügyi és közbiztonságbeli javulást,
- vélhetően több pályázati forrást érhetnek el majd az itt élők.
– Szisztematikus munkával tudunk előre haladni, és azt kell tapasztalniuk az érintett családoknak, hogy érdemben, folyamatosan, annak kellő súlyával foglalkozunk a sorsukkal – fogalmazott a tanácsnok, majd a dűlők elnevezéséről szóló programról beszélt, amelyet tavaly már a közgyűlés elé tárt.
Kiemelte, hogy azért fontos névvel ellátni ezeket a területeket, mert ha az önkormányzattól egy-egy terület rendbetételét kérik, akkor egyszerűbb legyen a behatárolás, valamint így ezekre a helyekre a mentők, rendőrők és tűzoltók is egyszerűbben odatalálnak majd.