A karszalag egy egyszerű, mégis erős jelképe annak, amit a kultúra tesz: összeköti az embereket, a közösségeket és az ország különböző pontjait. Ahogy Varga Ágnes, a Nemzeti Művelődési Intézet Békés Vármegyei Igazgatóság igazgatóhelyettese fogalmazott, egy vasútállomás az érkezők és indulók közösségi tere.
A szalag azt a közösséget jelképezi, ahol mi élünk – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– Ma van a magyar kultúra napja, amely a nemzeti összetartozásunk napja is egyben – mondta. – Hisszük és valljuk, hogy a kultúránk összeköt minket, bárhol is éljünk a világban. Ezúttal egy nemzeti színű szalagot kötünk az utasok csuklójára. Ez a szalag jelképezi azt a közösséget, ahol mi, magyarok élünk.
A karszalagot az utasok nagy szeretettel fogadták, és aki csak tehette, belenézett a táncosok műsorába is. A közel 35 esztendős Tabán Táncegyüttest ezúttal Lakatos Áron, Valjer Dániel, Szlancsik Luca és Gulácsi Hanna képviselte. Hanna elmondta, erdélyi és kismagyarországi táncokkal készültek az alkalomra.
Galéria
A reggeli órákban zömmel diákokkal találkoztunk, akik a Kósba, az Andrássyba, a Közgébe, a Szegyába, az Evangélikusba stb. érkeztek. De voltak felnőttek, akik a csabai munkahelyükről – netán csabai otthonukból – éppenséggel a fővárosi lakásukba, azaz a pesti itthonukba utaztak. Többek között ilyen Szőke Pál, a Békéscsabai Jókai Színház művésze is. És akiről talán szerénytelenség nélkül elmondható, a kisujjában van a magyar kultúra.
– Nagyon érdekes, tegnap három előadást játszottunk a színházban, és egy kicsit fáradtan ébredtem, de amikor bekapcsoltam a rádiót, magyar zenét hallottam, és rögtön eszembe jutott, hogy bizony, a magyar kultúra napja van. És most itt állok a pályaudvaron, átjött bennem az érzés, milyen nagy dolog az, hogy még vannak olyan fiatalok és idősek, akik ünneplik ezt a napot. A nemzet, a haza elsősorban a kultúrájának él – fogalmazott.
Szőke Pál vár – Fotó: Such Tamás / behir.hu
A Nemzeti Művelődési Intézet az ország minden megyeszékhelyén megrendezte a programot valahol reptéren, buszpályaudvaron vagy az adott város központjában. Már-már szakrálisnak tűnt a népi kultúránk megjelenése ebben a minimális érzelmi amplitúdóval kilengő januárban.
