Idén 3 éves a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont, ez alkalomból pedig több programot is szerveztek szombaton. Két nagyméretű képpel gazdagodott a kastély. A Grúber Mária Terézia bárónőt, a Harruckern birtok gyulai részének az örökösét és Harruckern Jozefa grófnőt ábrázoló festmények nyilvános bemutatóját szombaton tartották a kastély lépcsőházában.
Liska András, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője korábban elmondta: a képek különlegessége, hogy együtt, egy kastélynak a falán talán csak 200 évvel ezelőtt, vagy sohasem voltak még láthatóak.
– A Grúber Mária Terézia bárónőt ábrázoló festmény már régóta az Erkel Ferenc Múzeum tulajdonában van, alkotója Donáth János festőművész. A kastély kiállításával kapcsolatos kutatások viszont egy érdekes dologra világítottak rá: egy hasonló méretű és hasonló korú, szintén egy Harruckern örököst ábrázoló festmény található meg a Nemzeti Múzeum Történeti arcképcsarnokának gyűjteményében. A kastély megnyitásának harmadik évfordulójára sikerült kölcsönkérni ezt az alkotást, amely Grúber Terézia unokatestvérét, Harruckern Jozefa Mária Szidónia Franciska grófnőt ábárázolja, aki Károlyi Antal gróf felesége volt. 1790-ben ő lett a Harruckern uradalom szentesi részének a birtokosa. Ez a kép simeretlen festő alkotása. A kép érdekessége, hogy Harruckern Jozefa a gyulai kastélyt, a későbbi Almásy-kastélyt ábrázoló lapot tart a kezében, ami a kastély hiteles, 18. századi ábrázolása – foglalta össze Liska András, aki hozzátette: a képek 4 hónapig láthatóak így együtt a kastélyban.
A rendezvényen Szilágyi Gábor művészettörténész avatta be a látogatókat a két kép jellegzetességeibe.
– A képek még a klasszikus jegyeket hordozzák magukon, tehát klasszicista alkotások, a 19. század elején készültek. Ezek a stílusjegyek a magyar művészet gyökereihez kapcsolódnak. Nem magyar festmények, hiszen az egyik kép alkotója, Donáth János Bécsből érkezett Magyarországra, akinek a nevéhez több főúri portré is kötődik. Mégis, azok a stílusjegyek, amelyeket a képek hordoznak, azok a díszletek, amelyekben ezeket a hölgyeket megfestették, tulajdonképpen több kortárs festményen is felbukkannak - ismertette a művészettörténész. Hozzátette, hogy az ebben a korban létrejött intézményekre és hivatalokra is az volt a jellemző, hogy még saját stílusjegyeket nem hordoztak, még nem volt meghatározó, mi az a magyar művészet, de klasszicista módon a klasszikus értékek alapján jöttek létre. Ez a két kép is ennek a megjelenési formája – összegzett Szilágyi Gábor, aki a születésnapi rendezvényen egy tárlatvezetést is tartott a kastélyban.
Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kiállítóterekért felelős ügyvezetője kiemelte: az Almásy-kastély születésnapjaira mindig különleges programokkal várják a látogatókat. Idén a két különleges kép bemutatásán kívül a kastélyhoz kötődő programokat szerveztek. Látható volt egy vadászkutya-bemutató, ezen felül pedig történelmi ételekkel is megismerkedhettek a látogatók, a kastély konyhájában megrendezett kiállításon, ahol Dobos József szakácskönyve is megtekinthető volt.
– Amikor a kiállítás készült, néhány ételt elkészítettünk, amelyből egy szakácskönyvet is kiadtunk "Receptek a kastélyból" címmel, ennek a bemutatóját is megtekinthették az érdeklődők. A vendégek továbbá a barokk ruhákkal, a barokk viselettel is megismerkedhettek – emelte ki az ügyvezető. A programokat egy fúvóskoncerttel zárták.
A születésnapi programsorozaton dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere arról beszélt, hogy az elmúlt három év bizonyította a látogatóközpont sikerességét.
– Az Almásy-kastély Magyarország harmadik leglátogatottabb kastélya, csak a gödöllői és a keszthyelyi kastélyok előzik meg, amelyeknek jóval nagyobb turisztikai múltjuk van. A vendégelégedettségen túl nagyon szép szakmai elismeréseket is kapott, építészeti, a műemlék rekonstrukciót elismerő díjakat, így például az Építészeti nívódíjat vagy az Ikomosz díjat. Emellett elmondható, hogy amikor a kastély felújítását, rekonstrukcióját terveztük, akkor egy üres épületet tudtunk átvenni, amelyben egyáltalán nem voltak berendezési tárgyak, ezek eltűntek. Ebből a hátrányból előnyt tudtunk kovácsolni: a kurátorok segítségével egy olyan kiállítást tudtunk megalkotni, amely segítségével igazán átélhető a korabeli hangulat. Mindezt modern eszközökkel és olyan relikviákka, amelyek használhatóak, amelyekhez hozzá lehet érni, amelyeket meg lehet fogni – árulta el a polgármester.
