A sztyeppi sirályt, a sárgalábú sirályt és az ezüstsirályt korábban egy fajként kezelték, csak az 1990-es években választották külön a három fajt. Éppen ezért külön-külön nehéz a történetükre visszatekinteni. Míg a sztyeppi sirályok elsősorban Európa és Ázsia belső területein fordulnak elő, addig a sárgalábú és az ezüstsirályok inkább a tengerparti részeken költenek – természetesen ebben lehet némi átfedés. A Magyarországon átvonuló sztyeppi sirályok az Adriai-tenger partján töltik a telet.
Érdekesség, hogy a faj korábban Kelet-Kazahsztántól egészen a Földközi-tenger keleti partvidékéig, illetve a Fekete-tengerig költött, az elmúlt 15-20 év során azonban erőteljesen nyugati irányba terjeszkedik. Magyarországon 1997-ben jelent meg költőfajként. Az első években csak néhány pár fészkelt itt, de 2018-ban már 100-160 pár költött, legtöbbjük a Kiskunságban és a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Elsősorban azonban továbbra is mint vonuló és kóborló faj van jelen hazánkban.
A nyár eleji gyülekezéskor csak azok a sztyeppi sirályok jönnek össze a vizes élőhelyeken, amelyeknek valamilyen okból nem sikerült a költésük, illetve amelyek még nem ivarérettek (négyéves korukban válnak ivaréretté). Az egyik ilyen gyülekezési helyszín a kardoskúti Fehér-tó, melyben a tavaszi kiszáradás után, május végén ismét lett vízborítás. Ahogy nőtt a vízszint, úgy nőtt itt a sztyeppi sirályok száma is. Május végén még csak néhány tucatnyi példány jelent meg, június 20-án, a kora reggeli kihúzáskor azonban már 680 példányt számoltunk a tavon.
A sztyeppi sirályok a nappalokat a környező gyepeken töltik, ahol elsősorban rágcsálókat, rovarokat esznek. Kaszáláskor, aratáskor a munkagépeket követve a kifordított pajorokat, egereket, pockokat kapkodják. A többi sirályfajhoz hasonlóan a sztyeppi sirályok is egyre gyakrabban keresik fel a szeméttelepeket, ahol rágcsálókat, rovarokat esznek. A déli órákban aztán újra bemennek a vízre, ahol isznak, fürdenek, pihennek. A sztyeppi sirályok népes csapatában néhány sárgalábú és heringsirály is előfordul.
A legtöbb sztyeppi sirály az őszi vonuláskor figyelhető meg a kardoskúti Fehér-tó térségében. Számuk ebben az időszakban szinte minden évben ezer fölé emelkedik.
Forrás: KMNP
