Szijjártó Péter a kezdeményezést azzal indokolta: a kommunista diktatúrák az emberiség közös történelmének tragikus részét képezik, nemcsak a kioltott emberéletek száma miatt, hanem azért is, mert több száz millió embert tettek testileg és lelkileg tönkre, tettek földönfutóvá, munkanélkülivé vagy munkaképtelenné, illetve nemzedékeket taszítottak jövőkép nélküli, kilátástalan helyzetbe – tájékoztat a sajtótájékoztatóról az MTI.
"Nem engedhetjük meg nemzetközi szinten sem a kommunisták által elkövetett bűncselekmények relativizálását, és nem engedhetünk nemzetközi szinten sem azoknak a visszataszító és gátlástalan kísérleteknek, amelyek egyfajta hamis nosztalgiát felhasználva, történelemhamisítást próbálnak elkövetni" - jelentette ki.
Szijjártó Péter ismertetése szerint a kormány megkezdte az emléknapról szóló ENSZ közgyűlési határozattervezet előkészítését, így a téma szerepel a visegrádi négyek külügyminisztereinek jövő heti prágai tárgyalásának napirendjén. A magyar külügyminiszter kezdeményezte azt is, hogy a kérdés kerüljön fel a december 9-ei európai uniós külügyminiszteri tanácsülés napirendjére, hogy minél több uniós ország támogatását meg tudják szerezni.
Itt az ideje annak, hogy az ENSZ mint a világ legnagyobb nemzetközi szervezete végre elismerje a kommunisták szörnyű tettei által okozott tragédiákat, és tisztelegjen az áldozatok emléke előtt - hangsúlyozta. Kérdésre válaszolva elmondta: azt tartaná helyesnek, ha a jövő szeptemberi ENSZ-közgyűlésen el tudnák fogadni az emléknapról szóló határozatot.
A miniszter felidézte: tavaly decemberben az országgyűlési képviselők és amerikai kongresszusi képviselők már levélben kezdeményezték az ENSZ főtitkáránál, hogy jelöljön ki egy napot a kommunista diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapjává, ő viszont válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen kezdeményezést csak tagállam vagy tagállamok csoportja nyújthat be.
A magyar kormány ezért úgy döntött úgy, hogy kezdeményezi az ENSZ-nél az emléknap kijelölését - mondta.
Rétvári Bence országgyűlési képviselő, a KDNP alelnöke - aki egyik aláírója volt az emléknapról szóló első kezdeményezésnek - közölte: az ENSZ 140 emléknapot tart nyilván, amelyek között nincs ott a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, holott világszerte százmillió ember életét oltotta ki a kommunista eszme és még többnek nyomorította meg az életét.
Fontosnak nevezte a kettős mérce megszüntetését, és úgy vélte: a világ közgondolkodásában, a történészek, politikusok közgondolkodásában "helyére kell tenni a kommunista eszmét", hogy nyilvánvaló legyen, az mindenhol diktatúrát eredményezett.
Kérdésre válaszolva elmondta: mivel minden országban más időponthoz kötődik a kommunista hatalomátvétel, így nem javasolnak konkrét napot az ENSZ-nek, elkerülendő, hogy a dátumról, ne pedig az elvről folyjon a vita.
Az űrkutatásra vonatkozó kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta: Magyarországon ma kevesen tudják, hogy az Oroszország által vitt két fontos űrkutatási projektben is - a nemzetközi űrállomásra feljuttatandó mérő és vizsgálati eszközök, illetve egy mikro-műholdflotta előkészítésében - 70 százalékos magyar szellemi és technológiai tartalom van.
Hozzátette: mivel jövőre lesz Farkas Bertalan űrrepülésének 40. évfordulója és Magyarországon rendezik az űrhajós világkongresszust is, fontos célkitűzés, hogy 2024-re Magyarország újabb magyar kutató űrhajóst legyen képes a nemzetközi űrállomásra küldeni.
Jogosan azt szeretnénk, ha egy magyar űrhajós folytatna vizsgálatokat a jelentős magyar hozzáadott értékkel előállított mérő- és a kutatóeszközökkel - jelentette ki. Hozzátette: az indokolja az együttműködést az oroszokkal, hogy ők tudják feljuttatni az űrhajósokat a nemzetközi űrállomásra.
Forrás: MTI
