-1280x720.jpg)
Az elmúlt év kihívásai rávilágítottak arra, mekkora jelentősége van a nemzetközi együttműködésnek és a jószomszédi kapcsolatoknak – kezdte a gyulai Almásy-kastélyban tartott találkozón Szijjártó Péter. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy egymás szomszédságában szoros egymásra utaltságban élünk, nem lehet függetleníteni magunkat a másiktól, hiszen sem a betegségek, sem a vírus nem ismer határokat – ezért a magyar kormány fontosnak tartja a jó együttműködést a közvetlen szomszédokkal. Románia és Magyarország együttműködésének mindig is nagy jelentősége volt; az erdélyi és székelyföldi magyarság, a Magyarországon élő románok, a szoros gazdasági kötelékek, a közös európai uniós és NATO-tagság mind-mind kölcsönösen érdekeltté tették a feleket egymás sikereiben – húzta alá a miniszter.
Kiemelte az országok közti összeköttetések jelentőségét, ezért Szijjártó bejelentette: két új határátkelő helyet nyitnak Békés megyében: Elek és Ottlaka, valamint Dombegyház és Kisvarjas közt állandó határátkelőhely nyílik, amely várhatóan ősztől már működőképesek lesz. Így az eddigi 12 helyett 14 átkelő lesz ezen a határszakaszon, a tervek szerint pedig ezzel rövidül a várakozási idő, gyorsabb lesz az átkelés. 2024-től létrejön a harmadik autópálya Románia felé Mátészalka, Csenger és Szatmárnémeti közt, ezen felül Békéscsaba és az országhatár közt kétvágányúsítást hajtanak végre, mellyel Budapest-Bukarest és Constanca közt kétvágányon haladhat a vasúti forgalom.
A két ország most írta alá a kisebbségi együttműködési szakértői bizottság 2011-es ülésének jegyzőkönyvét is, amelyben rögzítették, milyen kérdésekben született vagy nem született megegyezés. A miniszter azért is nevezte fontosnak ezt az aláírást, mert 10 év után újra összehívják a szakbizottságot, ahol a régóta ismert és megoldandó kérdések mellett újakat is napirendre vesznek.
– Az erdélyi és székelyföldi magyarság továbbra is számíthat az anyaország támogatására, ahogyan a magyarországi román közösség is számíthat a kormány támogatására – közölte Szijjártó, hozzátéve, hogy Gyula szimbolikus helyszín, hiszen sok román él a városban. Emlékeztetett: 10 év alatt ötszörösére emelték a közösség támogatását, segítik a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott oktatási intézményeket és a román ortodox egyházat.
A miniszter zárásként az energiabiztonsággal kapcsolatos az együttműködésre is kitért – mint mondta, mindkét ország számára fontos cél a klímavédelem, de szükségesnek nevezte az átmeneti energiahordozók használatát és a nukleáris energiát is. Mint mondta, nem engedik, hogy Brüsszelben ezt a kettőt háttérbe szorítsák.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter nagyon jónak nevezte a két ország diplomáciai kapcsolatát. A szerdai találkozót és az aláírt dokumentumokat olyan bizonyítékoknak nevezte, amelyek arra mutatnak, hogy a két ország továbbra is stratégiai partner lehet.
