Tóth-Nagy Terézia a sétálóbuszról a pandémia idején, egy online konferencián hallott először. Az értekezleten többek között az iskolák környékén való közlekedésre keresték a megoldást, ami a tapasztalatok szerint egy összetett feladat. Ugyanis, ha a családok többsége gépkocsival érkezik az intézményhez, akkor időszakosan ún. intenzív rövid idejű parkolást generálnak.
(Tóth-Nagy Terézia és „gyermekei” – Forrás: Tóth-Nagy Terézia)
Felvetették, ha több parkolót építenek az iskola környékére, akkor újdonsült kocsibeállók még nagyobb parkolási igényt generálnak. (Lásd békéscsabai vasútálloás: amikor lényegesen kisebb parkoló volt, könnyebb volt parkolni – S. T.) Nem beszélve arról, hogy a beépített városias környezetben a parkolók vagy parkolóházak területe is komoly építési feladatot jelent.
– Tehát építhetünk még több parkolási felületet az iskolák környékén – húzza alá –, de talán praktikusabb megoldás lehet, ha a közlekedési felületek jobb kihasználását vesszük célba. A sétálóbusz esetében ez a járdák jobb forgalmi igénybevételét fogja jelenteni. Azonfelül környezetbarát megoldás, mely enyhíti az iskolák körüli reggeli torlódást, a környezet-, zaj- és levegőszennyezést.
Elmondja, gyermekei a Jankay általános iskolába járnak és a szülői értekezletek rendszeres témája volt a parkolás és az intenzív forgalom az iskolába érkezéskor. Egy ilyen értekezlet alkalmával megemlítette a sétálóbusz ötletét, ami azonnal mindenkinek megtetszett. Így ez év szeptemberében „pilot projektként” beindultak a próbajáratokat.
(A sétálóutcán a sétálóbusz – Forrás: Tóth-Nagy Terézia)
– A sétálóbusz célcsoportja az alsós diákok – folytatja –, így az útvonalak tervezésénél a kis diákok címeit helyeztem el pontszerűen Békéscsaba térképén. A címek alapján azt lehetett megállapítani, hogy a diákok a város szinte minden pontjáról érkeznek és legalább 56-an a városon kívülről is. Vagyis kézenfekvő és logikus döntés a szülő részéről, hogy a gépjárművet választja az iskolába történő érkezéshez, azaz a (gyermek)gyűjtőpontokhoz.
Tehát a sétálóbusz egy olyan alternatívát ad, ahol a rövid idejű parkolás nem az iskola előtt, hanem az útvonal egyik pontján történik, így kihasználva a meglévő szabad parkolási lehetőségeket. A szülő közvetlenül a belvárosi munkakörnyezetbe érkezik és a gyermek a sétálóbusszal megy tovább az iskolába.
Terézia eredetileg négy útvonalat tervezett, de az igényfelmérés után a tanárokkal és szülőkkel két járatot indítottak el. Valójában egy hétig tartott volna a próbaidő, de a kísérők és a csatlakozó utasok is szívesen vettek részt a kezdeményezésben. Már nyolc hete működik a járat.
– A sétálóbuszt a szülők és a pedagógusok egyaránt vezetik – fűzi hozzá. – Egy-egy útvonalon már jól összeszokott közösség van és egymás között egyeztetve rugalmasan döntik el, ki vállalja az nap a kísérést.
Megemlíti, miután a gyermekek egy közös sétával indítják a napjukat, így könnyebben „felébrednek” és ráhangolódnak a közösségre. Ebből kifolyólag jobban tudnak koncentrálni az iskolai feladatokra.
– Ezzel a közlekedési formával a diákok megtanulják a városban való szabályos gyalogos közlekedést. A közös séta erősíti a szociális kapcsolatokat, a gyerekek az iskolán kívüli időben találkoznak egymással és új barátságok alakulhatnak – fogalmaz.
