A ma ismert Kunágotát 1844-ben alapította a Magyar Királyi Kamara azzal a céllal, hogy a környéken ellásák az állami dohánygyárat az ültetvényekkel. Az akkori szerződés 20 évre szólt, amit ha nem hosszabbítanak meg, a falut elbontották volna, míg az ültetvényeket felszámolják. A település végül megmaradt, de nem volt temploma, így a lakosság Bodnár Endre plébános közbenjárásával felépítette. A templom az első világháborút túlélte, de a másodikban megsérült, akkor a szovjet katonák belőtték a Szent Istvánt ábrázoló üvegablakot. Az első jelentősebb felújítást a '60-as években hajtották végre, majd egészen 2020-ig kellett várni egy átfogó rekonstrukcióra.
– Kívül a külső homlokzat teljesen megújult, így a torony is. A templom oldala és az előtte való rész is díszburkolatot kapott. A hívek adományából pedig hat új ólomüvegablak készült el. Még a padlózat cseréje hátravan, hiszen a 150 év alatt megkoptatták a hívek, illetve süllyedések is vannak rajta az oszlopok mellett. A tető javítása előtt beázott a templom, így a mennyezetet újra kell festeni. Az orgona jelenleg romos állapotban van, használhatatlan, illetve még további két színes ablakot szeretnénk. A harangozó szerkezet is megérett a felújításra, mivel már 50 éves – mondta az eddigi és a további fejlesztésekről dr. Kovács József püspöki helynök.
A templom 150. évfordulóját és felújítását szentmisével ünnepelték, amit Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök tartott.
– 150 évvel ezelőtt fontosnak tartották, hogy templomot építsenek, mivel a közösségnek szüksége volt rá. A templomra azt mondjuk, hogy Isten háza, de valójában a közösségé, mivel az használja. Kulturális és történelmi értelemben is komoly dolog, ha 150 évre tekinthet valaki vagy valami vissza. Nem a szentélyt ünnepeljük, hanem azt a közösséget, amely a 150 év alatt valamilyen szinten kötődött hozzá. Nagyon sokan már nincsenek közöttünk, de sokan születtek és születnek a kunágotai közösségben, akinek tagjai örömmel vettek részt a jubilleumi szentmisén, hálát adva a 150 évért és reménnyel tekintve a jövőbe – mondta Kiss-Rigó László.
6 ólomüveg ablakot kapott a templom
A templomon már korábban is volt két ólomüveg, az elsőt a szentély bal oldalában a Budapesti Eucharisztikus Világkongresszus emlékére, 1938-ban Juhász Hugó budapesti festőművész készítette, ami szentmise úrfelmutatását ábrázolja. A második a már említett Szent Istvánt ábrázoló alkotás volt, aminek helyén 2013-ban a Szűz Máriát ábrázoló színes ólomüveget készült. A templomban lévő hat ablak cseréjét tavaly elvégezték, amelyeket Máté István és Lantos Györgyi alkotott.
A bal oldalon található első üvegablakot a Szeged-Csanádi püspökség ajánlotta fel, amely az államalapító Szent István királyt ábrázolja, amint az felajánlja a koronát Szűz Máriának. A középső ablak költségét az önkormányzat vállalta, ezen Szent Ágota látható. A harmadik üvegablakot a kunágotai születésű Kovács Péter békési püspöki helynök ajánlotta fel, a kép boldog Apor Vilmost ábrázolja.
A jobb oldali első üvegablak Szent Józsefet jeleníti meg, amely dr. Kovács József felajánlásának köszönhető. A jobb oldali középső ablakot Pápai Zoltán polgármester családja készítette el, amelyen az a Szent Anna látható, aki éppen a gyermek Máriát mutatja be. A kép mondanivalójában benne van a család fájdalma, amit Anna lányuk elvesztése okozott. Az utolsó ablak Páduai Szent Antalt ábrázolja, ami a kunágotai hívek felajánlásából készült el.