Első királyunk, Szent István megérdemli azt, hogy a nagy magyar történelem alakjai közül a legelső helyet foglalja el, ugyanis nagyon nehéz helyzetben volt – emelte ki Ugrai Gábor hírportálunk megkeresésére. A történelem tanár hozzátette: azzal, hogy a pogány magyarokat meggyőzte arról, hogy csatlakozzanak a kereszténységhez, a magyar népből egy országot alapított.
– Amikor 1083-ban szentté avatják István királyt, akkor oltárra emelik a holttestét, a maradványokat, és ez augusztus 20-án történik. Ekkor döbbenten veszik észre a kortársak, hogy a teste egyben maradt, tehát nem bomlott le, mumifikálódott, természetes úton. Egy szentnek kell, hogy legyen ereklyéje, ezért leválasztják róla az egész jobb kezét, ebből lesz majd a későbbi Szent Jobb – mondta el a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola történelem tanára.
1771-ben Mária Terézia ezt a napot nemzeti ünneppé nyilvánította és felvetette a naptárba. 1818-tól augusztus 20-án körbehordozták Budán államalapító királyunk ereklyéjét: ez a Szent Jobb-körmenet.
A Horthy korszakban egészült ki az állami ünnep a tűzijátékkal, a zászlófelvonással és a tisztavatással. Ide kattintva az 1938-ban, Szent István évében készült archív felvételeket láthatják.
– Azt is fontos még tudni, hogy a kommunista rendszerben igyekeztek az ünnepnap szakrális jellegét eltüntetni, így új tartalommal töltötték meg. 1949. augusztus 20-án életbe lépett az új Alkotmány, tehát ettől számítjuk azt, hogy augusztus 20-án az Alkotmány ünnepét ünnepelték egészen 1989-ig – emelte ki Nagy Adrienn, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. néprajzos, muzeológusa.
Egy másik kordokumentumban, egy 1949-es filmhíradóban a Magyar Népköztársaság Alkotmányának elfogadásáról szóló összefoglaló tekinthető meg:
Találni archív felvételt arról is, hogyan ünnepelték az ország és Békés megye vezetői, valamint a környék dolgozói 1958-ban az Alkotmány ünnepét Békéscsabán, sőt azt is milyen ajándékot kapott a békéscsabaiaktól Kádár János 1965. augusztus 20-án.
A rendszerváltást követően újra megjelent az ünnep szakrális jellege, augusztus 20-án emlékezünk államalapító Szent-István királyunkra – mondta el Nagy Adrienn. A néprajzos hozzátette: manapság is új elemekkel gazdagodik az esemény. Mint mondta: 2007. óta elkészítik az ország tortáját és egyre inkább családi ünnepként tekintünk erre az alkalomra.
