Emlékülést tartottak a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Campusán, Békéscsabán abból az alkalomból, hogy Szent-Györgyi Albert nyolcvan évvel ezelőtt vehette át a Nobel-díjat. Az emlékülésen előadást tartott dr. Szemenyei Sándor nyugalmazott középiskolai igazgató is, aki a behir számára az alábbiakban fogalmazta meg gondolatait a jeles tudósról:
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1937. december 10-én vette át Szent-Györgyi Albert a tudományos világ legrangosabb elismerését. A stockholmi Zenepalota zsúfolásig megtelt nagytermében rendezett ünnepségről így tudósítottak: „Szent- Györgyi felemelkedett helyéről, a király elé ment, és látható megindultsággal vette át kezéből a súlyos aranyérmet, az oklevelet és a csekket tartalmazó pecsétes borítékot. Amikor a király kezet fogott Szent-Györgyivel, a közönség viharos tapssal köszöntötte. Közben a zenekar a Rákóczi-indulót játszotta”.
A köztudatban Szent-Györgyi Albert Nobel-díja a szegedi paprikából előállított C-vitaminhoz kapcsolódik, a kutatási téma azonban a C-vitamin felfedezésnél jóval sokrétűbb. Az Orvosi Nobel-díj Bizottság közleménye szerint: „…az 1937. évi díjat, az odaadó tudós és briliáns elme, Szent-Györgyi Albert kapja, a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezésért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére”. Azaz: a „Nobel-díj nem C-vitamin díj.
Szent- Györgyi Albert nem sokáig gyönyörködött a 207 g súlyú, 64 mm átmérőjű, 23 karátos Nobel-díja csillogó aranyában. Mély humanizmusára jellemzően, 1939-ben, amikor a szovjet csapatok megtámadták Finnországot, nyomban felajánlotta azt a finneknek, hogy pénzbeli ellenértékével segítse önvédő harcukat.
Az 1948-től az Egyesült Államokban élő tudós és humanista 1973-ban és 1978-ban Magyarországra látogatott, de senki nem mondta meg neki, hogy egy finn üzletember jóvoltából az aranyérem visszakerült Magyarországra, azt a Nemzeti Múzeum őrzi. Szent-Györgyi Albert abban a tudatban halt meg, hogy az érme elveszett valahol a nagyvilágban.
A Nobel-díjat 1901-ben adták át először, azóta több mint tíz magyar, illetve magyar származású tudós részesült a magas rangú, ma hozzávetőleg egymillió dollárral járó kitüntetésben. Közöttük Szent-Györgyi Albert az egyetlen, aki szülőföldjén, Magyarországon élt, és végezte kutatásait, amikor Nobel-díjat kapott.
1937-ben, az ünnepség emelkedett pillanatainak, a Magyar Rádió helyszíni tudósítójának jóvoltából úgyszólván az egész ország részese volt, s ünnepelt. Szent-Györgyi Albert személyes sikerében, önmagát tisztelte a Trianon-gyászában önbizalmát vesztett nemzet.
Dr. Szemenyei Sándor
