Hogyan formálja a tudomány gyermekeink jövőjét? – A 2024-es Nobel-díjak nyomában

2025. január 1. 07:23 | behir.hu

A mesterséges intelligencia aktívan alakítja a világot, amelyben a gyermekeink felnőnek. A 2024-es Nobel-díjak ünnepe nemcsak a tudomány szerelmeseit, hanem a szülőket is gondolkodásra késztethet arról, hogyan formálja a tudomány a világunkat és a gyerekeink jövőjét. De hogyan is kapcsolódik mindez a mindennapi életünkhöz, és mit taníthatunk ebből gyermekeinknek? – teszi fel a kérdést a helloszulo.hu.

A 2024-es fizikai Nobel-díjasok zseniális munkája életet lehelt a mesterséges intelligenciába. John Hopfield és Geoffrey Hinton felfedezése forradalmasította a gépi tanulást, amely ma a világot mozgatja.

Képzeljük el, hogy a gyerekünk egy hiányos kirakóst próbál összerakni. Nos, John Hopfield kitalált egy rendszert, ami pont erre képes! Létre tudja hozni a teljes képet, még akkor is, ha csak pár részletet ismer belőle. Ezzel a találmánnyal egy új módszert teremtett a minták tárolására és visszaállítására, ami azóta nagyban hozzájárult a gépi tanulás fejlődéséhez. De itt nem állunk meg!

Geoffrey Hinton a Hopfield-hálóra építve kifejlesztett egy új, izgalmas rendszert, amit Boltzmann-gépnek neveztek el. Ez a gép nemcsak képes arra, hogy összerakja a képeket, hanem felismeri a jellegzetes elemeket is az adatokban, így úgy működik, mint egy digitális nyomozó. A statisztikai fizika rejtelmeire támaszkodva a Boltzmann-gép olyan mintákat tanul meg, amik a való életben is előfordulnak, így könnyedén képes osztályozni a képeket vagy akár új példákat is létrehozni. 

Ezek a felfedezések nemcsak izgalmasak, hanem tényleg megváltoztatják a tudomány és a technológia világát, illetve forradalmasíthatják a mindennapjainkat. A technológiák, amelyeket fejlesztettek, hamarosan ott lesznek a zsebünkben lapuló okostelefonokban, a gyerekek online tanulási eszközeiben, és még a mesterséges intelligenciával működő játékokban is. 

A 2024-es Nobel-díjazottak listája:

1. Orvostudomány: Victor Ambros és Gary Ruvkun kapták a díjat a mikroRNS-ek felfedezéséért, amelyek alapvető szerepet játszanak a gének szabályozásában, jelentős előrelépést hozva az orvostudományban.

2. Fizika: John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton kapták a díjat a mesterséges intelligencia és az ideghálózatok elméletének fejlesztéséért, amelyek hatékonyabbá tették a számítógépes tanulást.

3. Kémia: David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper részesültek a díjban a fehérjék szerkezetének előrejelzésével, és új fehérjék tervezésével kapcsolatos kutatásaikért. Baker a fehérje-tervezés, míg Hassabis és Jumper az AlphaFold2 nevű mesterséges intelligencia-modell fejlesztésében játszott szerepéért kapta az elismerést.

4. Irodalom: Han Kang dél-koreai írót ismerték el az emberi lét és trauma témáit mélyrehatóan vizsgáló műveiért.

5. Béke: A Japán Nihon Hidankyo szervezet kapta a díjat a nukleáris fegyverek áldozatainak érdekképviseletéért és a nukleáris leszerelés melletti kitartó küzdelemért.

6. Közgazdaságtan: Daron Acemoglu, Simon Johnson és James A. Robinson kapták a díjat a gazdasági egyenlőtlenségek és az intézmények hatásának kutatásáért, különös tekintettel a gazdasági fejlődés és jólét összefüggéseire.

A 2024-es Nobel-díjazottak munkája egyaránt szól a világ megértéséről és a jövő alakításáról. Ahogy például a mesterséges intelligencia új lehetőségeket nyit, szülőként is lehetőség van arra, hogy a gyermekeinket elvarázsoljuk a tudomány csodáival. Ki tudja? Talán épp a következő Nobel-díjas rejtőzik az otthoni LEGO kockák között.

Forrás: helloszulo.hu

További programok »

FEL