Hamar mindenki életének részévé vált a mesterséges intelligencia. Az AI befolyt a magánéletbe, a böngészési szokásokba, a kreatív munkák mindegyikébe, de számtalan olyan terület létezik, amelyben a modern szoftveres megoldások nem csupán megkönnyítik a munkát, hanem új, eddig elérhetetlen lehetőségeket nyitnak.
Dr. Szabó Mihály neurológus szakterületén rengeteg adatot kell elemezni amellett, hogy számtalan jelet, elváltozást fel kell ismerni, ez pedig gyakran több orvoson is keresztülmegy. Akkora adathalmazokról van szó, amit képtelenség volna egyben értelmezni, vagy kezelni, itt lép be az orvoslásba az AI.
– Óriási előrelépések vannak a mesterséges intelligencia világában. Szinte két, három hetenként jönnek fontos újítások. Az AI agent-ek, azok, amik különböző, speciális alkalmazásokban nagyon jól teljesítenek, például az MR-elemzések területén, így megemelve a pontosságot. Több százezer orvos tudásához fér hozzá egy-egy AI „ügynök” – mondta a szakember.
Fotó: Lencsési Közösségi Ház
A holisztikus szemlélet szerint a szervezet problémái között minden mindennel összefügg. Kiemelten így van ez az agy és a különböző szervek között.
– Újabb kutatások hozták felszínre az ún. bél-agy rendszert, miszerint az idegrendszer közel 20%-a a bélben helyezkedik el mint autonóm idegrendszer – fogalmazott dr. Szabó Mihály. Fontos, hogy a mesterséges intelligencia több különböző tünet között könnyen találhat összefüggéseket.
– A mesterséges intelligencia rendszereket a klinikai neuro-fiziológiában megelőzték a különböző, igen bonyolult számítástechnikai feldolgozások. Ez azt jelenti, hogy az agyi hullámok különböző vonatkozásait már számítógéppel elemeztük – mondta az orvos, majd hozzátette, hogy ennek nagy úttörője volt a már nem élő, magyar származású Roy John, aki megalkotta a neurometriát. Olyan matematikai rendszert hozott létre, melynek alapján az orvostudományban képessé váltak például arra, hogy egy Parkinson-betegségben szenvedő csoportból külön válasszák az alcsoportokat. Ezen túl az ő rendszerével lehetett megállapítani a koherenciákat a különböző területek között.
– Ma már a funkcionális MR-vizsgálatokat olyan mesterséges intelligenciák elemzik, melyek nem a mintázatokat, hanem a változásokat tudják detektálni. Ennek révén az egyik legújabb eredmény az, hogy megfejtették, hogy az idős emberek miért érzik, hogy gyorsabban telik az idő – fogalmazott a szakember.
Dr. Szabó Mihály kiemelte, hogy az AI és az ember kérdésében nincs vagy-vagy, hanem az is-is-re kell törekedni. – A diagnosztikus képességeket rendkívüli módon kitágítja, akár a gének szintjén – mondta.
– December elején lesz a Magyar Klinikai Neurofiziológiai Társaság kongresszusa, itt az egyik szekció már a mesterséges intelligencia alkalmazásával foglalkozik. Rendkívül fontos, hogy vélhetően hamarosan bekerül olyan mesterséges intelligencia az agyi hullámokat elemző készülékekbe, amely ezt az óriási numerikus számítási anyagot, amit például egy EEG összegyűjt, fel tudja dolgozni – mondta az orvos.
Az ilyen információkat, adathalmazokat egyben feldolgozni lehetetlen, az AI viszont rengeteg területen már képes erre.
Fotó: Lencsési Közösségi Ház
-400x225.jpg)
