A szegedi kutatócsoport a Nature Communications hasábjain publikált egy olyan új eljárást, amely időt tud spórolni a képelemző vizsgálatok során. Az újonnan kifejlesztett mintatartó kapacitása folyamatos fejlesztés alatt van, de egyszerre akár átlagosan száz szferoidot is képes befogadni a mikroszkóp. A mikroszkópos képeket pedig AI segítségével elemzik a kutatók, már automatizáltan.
Eddig is léteztek 3D-s szövetmodellek, az úgynevezett szferoidok, és létezett a light-sheet mikroszkópia is, amellyel rétegről rétegre láthatóvá tehetők ezek a miniatűr emberi minták. Csakhogy ezek a vizsgálatok rendkívül időigényesek voltak: egyetlen gyógyszer elemzése rengeteg mikroszkópos képet és hosszas kiértékelést igényelt.
– A személyre szabott orvoslás régóta ígéretes irány, de a valóságban sokszor beleütközünk a technikai korlátokba. Egyesével kevés mintát tudtunk csak vizsgálni, ami nem csak lassú folyamat, de gazdasági értelemben sem kivitelezhető – mondta Horváth Péter, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója és a csoport vezetője.
A kutatás célja kezdettől fogva egy egységes platform létrehozása, amely a piacon elérhető technológiák erősségeit továbbfejleszti és egy rendszerben ötvözi, miközben bárki számára egyszerűen bevezethető marad.
– Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy robot először kiválasztja a legmegfelelőbb mintákat, majd különféle gyógyszeres közegekbe helyezi őket. A speciálisan tervezett, átlátszó mintatartóban a mikroszkóp rétegenként „felszeleteli” a vizsgált mintákat, miközben a mesterséges intelligencia több millió képet értékel ki teljesen automatikusan – magyarázta Diósdi Ákos, a tanulmány első szerzője.
Mi az a szferoid?
A technológia legnagyobb előnye, hogy organoidokra, sőt egy-egy betegből vett mintákra is kiterjeszthető. Ez nemcsak a betegségek mechanizmusainak kutatását segíti (pl: tumorok növekedésnek monitorozása, Alzheimer-kór), hanem személyre szabott gyógyszerteszteket is lehetővé tesz és kiválthatja az állatkísérleteket.
Forrás: Helló Sajtó!
