(Az 1990-es évek)
30 éve, a rendszerváltozás küszöbén – a megfordult politikai széliránnyal egyetemben – számos új és jó dolog jelentkezett a honi kulturszférában. Többek között a szabadosság egyik szimbóluma lett a hatvanas évek Rock ’n Roll és blues muzsikáinak tolmácsolása vagy éppen az átgondolása. Ebből kifolyólag szinte minden nagyobb városban sorra tárták ki pókhálós kapuikat a bluesklubok; Budapest belvárosában valamennyi utcasarki intézményében tombolt a blues boom.
A csabai blúzgondozást az Ifjúsági Házban, akkor még az emeleten zakatoló Ifi Casinójában működő, hétvégi Blues-kocsma vállalta magára, egészen pontosan a Ház presszóit üzemeltető Szedoglavits István közreműködésével.
(Az 1970-es évek is…)
Szedó, aki kikerülhetetlen volt a '70-'80-as évek csabai sportéletében (pólózott, később a boxolók segédedzője volt), de még a ’90-es évek legendás, csabeni Benny Bulls fedőnevű rögbicsapat oszloposaként is, közel 40 esztendősen ott futkorászott, birkózott a pályán; ráadásul idővel, a Benny Bullsnak sikerült az NB I-ig felverekednie magát. (Szedó elmondása szerint egyik alakulatban sem volt spíler; inkább mindig a vagány csávók miatt csatlakozott a csapatokhoz.) Nem mellesleg, Ferencz Rezső Így élünk mi vidéken című első kötetében, majd’ minden negyedik sztorijában címszereplő.
A hetvenes évek elején, Budapesten felvonószerelő szakmunkásnak tanult, de elmondása szerint, ha később, az Ifiházban két emelet között megállt volna a lift, nagy bajban lett volna. Ellenben, a fővárosban még látta Radics Gigit Bélát, a szalagavatóján Deák Bill volt a sztárvendég, és amikor először meghallotta Hendrix Hey Joe-ját, egy hétig nem ment iskolába.
(De mit lehetett akkoriban tenni, ha még ’89-ben is, a királyi tévén, egy szimpla csütörtök este a Karmesterek világbajnoksága című vetélkedő vitte a prímet? Például egy Blues-kocsmát alapítani!)
(Kb.: 1989.)
Ahogy fentebb említettem, a nyolcvanas évek végén Szedó lett az Ifjúsági és Úttörőház büféinek üzemeltetője.
„Az Ifiházban akkortájt minden hétvégén 17-22 óra között diszkó volt – meséli Szedó. – Közben akkoriban már hazánkban a reneszánszát élte a blues. És egyszer csak Fodor Józsinak támadt egy nagyszerű ötlete: mi lenne, ha minden hétvégén élő zenés murikat csinálnák? (Fodi volt a „Ház” egyik igazgató-helyettese, később pedig ő álmodta meg a Garabonciás Napokat.)
Aztán nem volt megállás. Péntekről szombatra, a honi rock and roll muzsikusok egymás kezébe adták a stafétát. Ráadásul mindegyik rém közvetlen, egyszerű fej volt, akik élből tolták a Stones-t, Jimi Hendrixet, a Zeppelint, vagy épp Janis Joplint.
„Az első Sonia és Sápadtarcúak buli előtt épp kint biliárdoztam Márton Robival és Tulkán Gyurival a Casinó ajtaja előtt – meséli –, amikor megjöttek Soniáék. Köszöntek, becuccoltak, de a bilcsizés közben végig azt hallom, hogy Marcsi, a feleségem nem kapcsolta ki a magnót… S ahogy beléptem a terembe, azt látom, hogy Sonia ezerrel tolja Joplint.”
Hozzáteszi, Rudán Joék is nagyon szerény gyerekek voltak (a pécsiRudán akkori anyazenekara a Coda volt). Amikor először eljöttek, ugyan egy kicsit tartottak a helytől, de miután beálltak egy bitang Zeppelin nótával, amitől mindenkinek leesett a feje, a szervezők nem is értették, hogy mitől paráznak a baranyai srácok?
Azt pedig én (S. T.) láttam egyszer, hogy amikor a drága, sajnos nagyon korán elhunyt Pribil Gyuri akkorákat tekert az S-Modellel, hogy Szedó még egy láda sörrel megtolta a tiszteletdíjukat.
(2020 április)
Egy jó hónapja még az volt a felütés, hogy a visszapillantó történést, augusztus 22-én, egy Békéscsaba melletti telepen hoznák sátor alá. A tervek szerint az akkori zenekaroktól, zenészektől fognának padlót a borosták.
(2020 május)
„Egy csomó haver évek óta azzal nyaggat, hogy csináljunk már egy bulit! – fűzi hozzá. – Majd úgy jó két hónapja megkeresett Dénesi Miki (Siet) haverom, hogy Csaba mellett van egy telepe, ahol meg lehetne csinálni az eseményt. Ami elsőre jó ötletnek is tűnt, így rá is írtam vagy 100 emberre. Majd fél nap múlva fölrobbant a netem: kiderült, mindenki hoz magával még négy embert, azaz alsó hangon 400-500-an jönnének. Azt viszont ott már nem tudnánk megcsinálni. Ide már profi szervezés kell.”
A hol lehetne? – kérdésemre elmondja, időközben felvette a kapcsolatot Herczeg Tamással, elgondolásuk szerint egyelőre a Csabai Rendezvénypajta tűnik a legideálisabb helyszínnek. (Herczeg Tamás országgyűlési képviselő 30 éve az Ifiház másik igazgató-helyettese volt.)
„A legnagyobb csoda számomra egyébként az volt – folytatja Szedó –, hogy amikor az ötletemmel felhívtam Benkő Zsoltit, aki majdnem elsírta magát, hogy évek óta erre várt! Úgy tűnik, vele együtt először és utoljára egy olyan csapat fog összeállni, mint Sonia, Ferenczi Gyuri és Pribojszkli Matyi.”
***
Az időpont továbbra is változatlan: augusztus 22-e; a végleges helyszínről azonban a behir.hu időben tájékoztat mindenkit!
Szedó 30 éve a Szent István téren