Szarvashiba – Drasztikusan nőtt a vadveszély az utakon

15:57 | behir.hu

Évente mintegy 7400 nagyvadat (őzet, szarvast, muflont, vaddisznót) gázolnak el a magyar utakon, ami miatt a vadásztársaságoknak és az autósoknak is tetemes káruk keletkezik. Az elütött nagyvadak többsége őz.

– Főként az erdős-ligetes területeken áthaladó utakon közlekedőknek kell számítaniuk mostantól az őzek, majd augusztus végétől szarvasok felbukkanására. Az elkövetkező hetekben az őzek üzekedése, augusztus végétől pedig a szarvasok párzási időszaka miatt sokkal nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő nagyvadak olyan helyeken is, ahol máskor nemigen látni őket – írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu.

Vadállat elgázolásakor nincs automatikus felelősség, hiszen a balesetnek legalább három szereplője van, akik esetében a felelősség vizsgálható:

- a gépjármű vezetője,
- az illetékes vadásztársaság,
- az illetékes közútkezelő.

Vadgázoláskor az első kérdés az, hogy a felek tevékenysége során felmerül-e felróhatóság vagy rendellenesség.

Felróhatóság:

Ha a vad elütése az érintett fél cselekvésének közvetlen következménye, ilyen például a megengedett sebesség átlépése vagy lejárt műszaki vizsgájú gépjárművel való közlekedés. Vadásztársaságok esetében ha egy rosszul megszervezett társas vadászat miatt a vadat kiterelték a közútra, vagy etetőt létesítettek a közút közelében, ami odavonzza a vadat.

Rendellenesség: 

Nem közvetlenül az érintett fél tevékenysége miatt alakul ki, de ahhoz kapcsolódik, és balesethez vezet. Ilyen lehet egy elromlott fék vagy egy durrdefekt, valamint akár az is, ha egy helyesen megszervezett társas vadászaton a vad nem a hajtás irányába, hanem a közútra menekül ki.

Ha vad és gépjármű közúton ütközött össze, a bírósági ítélkezési gyakorlat a Polgári törvénykönyv veszélyes üzemek találkozására előírt szabályait alkalmazza: 

- alapvetően a felek felróhatóságuk arányában kötelesek megtéríteni a másiknak okozott kárt;
- ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt annak kell megtéríteni, akinek a tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség felmerül;
- ha az egymásnak okozott kár mindkét fél tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza (ez ritkán fordul elő), vagy ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg (ez a gyakoribb eset), akkor mindkét fél maga viseli a kárát.

A parlament tavaly júliusban módosította vadászai törvényt:

Ennek értelmében a Ptk. szabályainak alkalmazásakor nem tekinthető felróhatóságnak vagy rendellenességnek a vad természetes mozgása

A módosítással kapcsolatban két ellentétes álláspont is megszületett. A vadászati kamara szerint a vadgázolásokhoz kapcsolódó felelősség terén nem jelent változást az új szabály; más értelmezés szerint ugyanakkor az új szabály hatályba lépése után szinte minden esetben az autót vezető, kárt szenvedett fél lesz a hibás.

Változatlan, hogy vadgázolás esetén a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha az rendelkezett teljes körű cascobiztosítással.

Forrás: kozlekedesbiztonsag.kti.hu, index.hu

További programok »

FEL