Felkavaró monodráma a Békéscsabai Jókai Színházban. A rokokó musicalt a francia Raymond Cousse Stratégia két sonkára című regénye nyomán Tapasztó Ernő álmodta színpadra. A mészárszékre váró disznó szerepében Tege Antalt láthatja majd a közönség.
A francia író első ismert művét az Aradi Kamaraszínház alapító tagjai álmodták színpadra és helyezték át a mai korba. Az egyszereplős társadalmi szatíra lentről indul, az ól szintjéről, a disznó szemével láttatva az embert, nem éppen hízelgő véleménnyel. A francia monodráma megteremtőjének tartott, Raymond Cousse művét, az Stratégia két sonkára című drámát viszik színre Békéscsabán. Az 1978-ban írt monodrámát a mai korba ültették át. A modern változatnak a címe megváltozott: Sonkamenüett lett, szokatlan nézőpontja azonban megmaradt.
Tege Antal szerint a szatíra általános emberi kérdéseket feszeget, a disznó társadalom leképezésével próbál egyfajta görbe tükröt mutatni a társadalomnak.
A darab műfaja is rendhagyó, hiszen rokokó musicalként megszólal meg a színpadon. A műhöz Borsos Pál és Éder Enikő hat zeneszámot szerzett, de a darabban Lackfi János két verse is megjelenik. A rokokó megszokottól elrugaszkodó, szabálytalan jellemzője visszaköszön az előadáson, és igyekszik színházi eszközökkel felrázni, meglepni a nézőt.
- Rendezőként szeretem, ha meg tudom lepni a nézőt valami újjal, de persze az a felszültség, ami teremtődik, ne váljon fárasztóvá, vagy unalmassá - fogalmazott Tapasztó Ernő.
A sertés életet bemutató Sonkamenüett eredeti változata bár közel 40 éve íródott, dilemmája ma is érvényes lehet: a sertésnek sonkává válni tragédia vagy beteljesülés.
