A KRESZ előírása szerint a forgalomban résztvevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor az autósok nem megfelelő fényt használják a közlekedés során. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre válaszolva arról tájékoztatott, hogy a menetfény nappal, jó látási viszonyok között bárhol használható, automatikusan kapcsolódik be gyújtáskor és a helyzetjelző vagy tompított fényszóró felkapcsolásakor elalszik. Hozzátették: a tompított fényszóró használatát nem helyettesíti a felkapcsolt nappali menetfény, hiszen funkciójukat tekintve nem az a feladatuk, hogy megvilágítsák az utat a járművezető előtt, hanem az, hogy láthatóvá tegyék a járművet a többi közlekedő számára. A tompított fényszóró használata korlátozott látási viszonyok között – szürkület, eső, hó, por, köd – és éjszaka, lakott területen belül és kívül is egyaránt kötelező.
Mi is az a nappali menetfény?
2011. februárjában hatályba lépett egy, az Európai Unióban még 2008-ban megszavazott rendelet, amely az unió tagországaiban újonnan forgalomba helyezett, 3500 kilogrammot meg nem haladó össztömegű gépjárművek kötelező, nappali kivilágításáról rendelkezik. A törvény egy külön, erre a célra kialakított fényforrás meglétét írja elő, amely kizárólag nappali viszonyok között működik, automatikusan, a gyújtás ráadására lép működésbe; célja kizárólagosan a jármű láthatóságának biztosítása. Ahogyan a rendőrség is fogalmazott, ez kizárólag jó, nappali látási viszonyok mellett használható.
A magyar gépjárműpark java ugyanakkor nem rendelkezik nappali menetfénnyel, hiszen az csak a 2011. februárjától forgalomba helyezettek autókon kötelező, tehát kilenc éve. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazánkban az autók átlagéletkora 14 és fél esztendő. 2019-ben összesen 314 ezer, az előző évinél 6,4%-kal több személygépkocsit helyeztek Magyarországon első alkalommal forgalomba, amelyeknek 52%-a volt új.
Megnyugvásra adhat okot, hogy a sofőrnek ismernie kell az általa vezett jármű műszaki adatait, a világítást pedig minden elindulás előtt érdemes ellenőrzni, de természetesen előfordulhat, hogy az izzó menet közben kiég. Újabb autóknál már érdemesebb azonnal szervízbe hajtani, hiszen egyre nehezebb hozzáférni például a tompított fényszóró kiégett égőjéhez. Régen kötelező volt az izzókészlet, de ma már nem az; éppen ezért a járművezető könnyíthet a helyzetén, ha tart magánál, hiszen egy régebbi járműnél még gyorsan orvosolható az izzócserélése, ami nem von maga után szervizelési költséget.
A gyalogosok és a kerékpárosok magukat védik, ha betartják a szabályokat
Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, lakott területen kívül láthatósági mellényt kell viselnie mind a gyalogosoknak, mind a kerékpárosoknak, illetve ajánlott egyéb láthatóságot segítő eszközök, például: fényvisszaverő elhelyezése a ruházaton. Fontos az is, hogy a kerékpárok az előírás szerinti kötelező tartozékokkal legyenek felszerelve – emelte ki a rendőrség. Mellény hiányában szinte borítékolható, hogy a járművezető nem veszi észre biztonságos távolságon belül az út szélén bicikliző kerékpárost vagy az ott gyalogló személyt, ami akár balesethez is vezethet.
A KRESZ így rendelkezik a járművek kivilágításáról
44. § (1) A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.
(2) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú járművet, amely sík úton önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.
(3) A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni – fényjelzés kivételével – csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata
a) másik járművel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövő jármű, illetőleg állat vezetőjét elvakíthatja,
b) a másik jármű követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró - a visszapillantó tükrön át - az elöl haladó jármű vezetőjét elvakíthatja,
c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármű vezetőjét elvakíthatja.
(4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.
(5) Keresőlámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó járművön használni nem szabad.
(6) Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.
(7) A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt – tompított fényszóróval – nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
(8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
