Dr. B. Nagy Barbara főügyészségi ügyész ismertette az előkészítő ülés kezdetén a vádirati tényállást, amely szerint az elsőrendű vádlott (később I. r. vádlott) a Mezőberényi Református Egyházközség lelki pásztora volt, akinek a kezében összpontosultak az egyházközséghez tartozó Mezőberényi Református Idősek Otthonának pénzügyei. Ebben az időszakban az I. r. vádlott szerződéseket kötött a II. r. vádlott vállalkozásaival rendezvényszervezési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására, ám a tényleges munkát nem a vállalkozások munkatársai végezték el. Ennek ellenére az I. r. vádlott valótlan tartalmú teljesítési igazolásokat állított ki, melyek alapján a II. r. vádlott valótlan tartalmú számlákat nyújtott be az egyházközségnek.
A III. r. vádlott a valótlan számlákat bevette a könyvelésbe és ellenjegyezte a kiegyenlítésüket.
Az I. r. vádlott – IV. r. vádlott közreműködésével - „papíron” társadalmi dolgozóként foglalkoztatott több olyan személyt – köztük a V. és VI. r. vádlottakat -, akik ténylegesen nem dolgoztak a szeretetotthonban, ettől függetlenül a fizetésüket felvették.
Az I. r. vádlott az egyházközség képviseletében egy autót is vásárolt, ennek megvételéhez azonban – az egyházi belső normák által előírt – presbitériumi felhatalmazással nem rendelkezett. A vásárlás után a kocsit magáncélra használta, a tankolásokat és több magáncélú, éttermi étkezést is az egyházközség bankkártyájáról egyenlített ki. Az egyházközség tulajdonában lévő lakásból elköltözésekor több ingóságot is magával vitt anélkül, hogy elszámolt volna velük. Az egyházközség több központi költségvetési finanszírozású pályázatot is nyert, melyek pályázati céljainak megvalósítása nem történt meg. Ennek ellenére I. r. vádlott kiállította a valótlan teljesítésigazolásokat, így a valótlan tartalmú számlák alapján szerezték meg jogosulatlanul a támogatási összegeket. Az I.r. vádlott magatartásával a központi költségvetésnek 69 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
A főügyészségi ügyész a vádirat ismertetése után elmondta, hogy amennyiben a vádlottak bűnösnek vallják magukat és lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról, akkor a mértékes vádirat lép életbe. Ez azt jelenti, hogy az ügyészség álláspontja szerint valamennyi vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés kiszabása indokolt, illetve a VI. rendű vádlott kivételével a közügyek gyakorlásától is el kell őket tiltani.
– A kiszabott szabadságvesztés az I.r. vádlottal szemben 6 év, a másodrendű vádlottal szemben 5 év. A harmad és negyedrendű vádlottakkal szemben 2 év börtönbüntetés, az ötödik vádlottal szemben szintén 2 év börtönbüntetés, amelynek végrehajtását 5 évi próbaidőre függessze fel. Az ügyészség a hatodrendű vádlott esetében lát ennél enyhébb büntetés kiszabására lehetőséget: az ő esetében 500 ezer forint pénzbüntetés kiszabására tett indítványt – ismertette a főügyészségi ügyész.
A 6 vádlott mindegyike tagadta bűnösségét; közülük ketten tettek vallomást az előkészítő ülésen. A bíróság döntött a bizonyítási indítvány előterjesztéséről. A tárgyalás december 8-án 8 óra 30 perctől folytatódik a Gyulai Törvényszéken.
