Robbanás előtt áll a paradicsomágazat, pedig néhány éve még félő volt, hogy a hazai termelés és a feldolgozás is leáll. A fordulat a nagyobb termőterületnek, a technológiai fejlesztésnek és a megnövelt feldolgozókapacitásnak köszönhető.
Az évtized elején még attól tartottak, hogy nemcsak az ipari paradicsom termelése, hanem a feldolgozása is megszűnik Magyarországon, hiszen 2010–2011-ben csupán 17-18 ezer tonna termést takarítottak be a gazdálkodók. Az ágazat a száz százalékban magyar tulajdonban lévő Univer többlépcsős, a kormány által támogatott beruházásának köszönhetően menekült meg.
A cég kecskeméti telephelyén augusztusban adták át Közép-Európa legnagyobb és egyik legmodernebb paradicsomfeldolgozó üzemét. A társaság ezzel megduplázta, nagyjából 140 ezer tonnára növelte éves nyersparadicsom-feldolgozó kapacitását.
Termékeiket Lengyelországba, Szerbiába, Németországba, Szlovákiába, Csehországba és Bulgáriába szállítják – nyilatkozta egy lapinterjúban Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeb elnöke. Beszélt arról is, hogy idén nagyjából 1500 hektáron termesztettek ipari paradicsomot, innen 120-125 ezer tonna kerülhet a feldolgozókhoz. Jövőre pedig a mostaninál harmadával nagyobb területen, körülbelül 2000-2200 hektáron ültethetnek paradicsomot a termelők, így a feldolgozható termés mennyisége is megugrik.
Ledó Ferenc hozzáfűzte: az ágazat sikeréhez a termőterület növelése mellett a részben kényszerű technológiai fejlesztés is hozzájárult. Az uniós kvóta megszűnése után ugyanis a gazdálkodók rájöttek, hogy ha az árak nem emelkednek, akkor bevételüket csak nagyobb hatékonysággal tudják növelni. Így mostanra világszínvonalú technológiát használnak, korszerű az öntözés és a növényvédelem is.
Ezeknek köszönhetően egy hektárról ma már legalább annyi paradicsomot takarítanak be, mint a spanyol vagy az olasz ültetvényeken. Sőt, vannak olyan gazdálkodók, aki a világelsőnek tartott kaliforniai átlagot is megközelítették. Nem mellékes eredmény az sem, hogy menet közben a gyengébb termelők eltűntek, a piacon csak a legjobbak maradtak.
Ledó Ferenc elmondta azt is, hogy a paradicsom 70-75 százaléka palántázott, a többit pedig magról vetik a gazdák. Érdekük, hogy minél inkább meghosszabbítsák a betakarítási időszakot, ezt a megfelelő fajták választása mellett a palántázással tudják elérni. A palántázott, korán érő termés után ugyanis felárat fizetnek a feldolgozó gyárak, ezzel is ösztönözve a termelőket arra, hogy széthúzzák a szezont. A gyárak ugyanis nagy bajba kerülnének, ha szeptemberben egyszerre adnák le a termést a partnereik.
A szabadföldi paprikatermesztés fejlődését jelenleg a súlyos munkaerőhiány nehezíti – mondta el Ledó Ferenc –, nincs, aki leszedje a termést. Emiatt egyre csökken a paprikatermesztésre használt területek nagysága, és a feldolgozók is visszafogták kapacitásaikat, hiába lenne igény a minőségi termékekre. A paprikaágazat visszaesésének másik okaként a szakember a biztonságosabbnak mondott fóliasátras módszer elterjedését említette. A gazdának ugyanis a betakarításig hektáronként öt-hat millió forintja áll a terményben, s ha a jég elveri a táblát, futhat a pénze után. Idén körülbelül 900 hektáron termeltek ipari paprikát, főként tölteni valót, kápiát és pritamint. Kisebb mennyiségben savanyításra alkalmas egyéb típusokat is termesztenek.
A kormány 2015-ben indította el a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Programot, amely eddig 49 vállalkozás több mint 70 milliárd forint összértékű kapacitásbővítő beruházását segítette elő és közel 1650 új munkahely létrejöttéhez járult hozzá. Ebben a programban jutott támogatáshoz az Univer is.
Forrás: Világgazdaság
