A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderült, hogy az előző év új rekordokat döntött a hitelpiacon. A jegybanki statisztikák szerint a lakossági ügyfelek rekordösszegű, több mint 1300 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek a múlt év során, ami kiugró mértékű, 40,4 százalékos növekedés a megelőző évhez viszonyítva.
A fogyasztási hitelek új szerződéseinél jóval szerényebb mértékű, 7,1 százalékos bővülést mutatott ki az MNB, de az éves volumen így is meghaladta az 1237 milliárd forintot. Mindezek nyomán tavaly összesen 2540 milliárd forintnyi új lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződést kötöttek a háztartások, ami közel 22 százalékos, éves bővülésnek felel meg.
Ami a főbb fogyasztásihitel-konstrukciókat illeti, a személyi kölcsönöknél 467,9 milliárd forintnyi új szerződés született tizenkét hónap leforgása alatt, ami szintén figyelemre méltó, 38,7 százalékos ugrásnak felel meg. A babaváró hitel iránti kereslet viszont fokozatosan lanyhul – itt 11 százalékos, éves csökkenést mutatott ki a statisztika –, ám az éves szerződéses volumen így is meghaladta az 550 milliárd forintot.
A teljes állomány 9331,6 milliárd forintot ért el az év végén, ami – amellett, hogy új történelmi csúcs – igen dinamikus, 15 százalékos bővülést jelent 2020 decemberéhez képest.
A konstrukció sajátosságai, és az új szerződések nagy összege miatt ugyanakkor az átlagnál jóval gyorsabb ütemben, több mint 47 százalékkal nőtt a babaváró kölcsönök állománya, és az év végén már megközelítette az 1570 milliárd forintot. (A babaváró részesedése ezzel már 17 százalék közelében jár a lakossági hitelportfólióban.) A babaváró mellett szépen nőtt a személyi kölcsönök állománya is, az 1152,6 milliárd forintos, decemberi mennyiség 16,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.
Forrás: VG
