Orbán Viktor miniszterelnök még szeptemberben, a parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében jelentette be, hogy decemberben alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, amelyben új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd.
Az átalakításra a megváltozott gazdasági helyzet miatt van szükség, ezt erősítette meg a Pénzügyminisztérium (PM) is a Világgazdaság érdeklődésére küldött válaszában, amelyben azt írta: az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciós politika egész Európa gazdaságát válságba taszította. A gyökeresen megváltozott körülmények miatt szükség van a 2023-as költségvetés módosítására is, amely még decemberben meg fog történni.
– A költségvetés továbbra is szem előtt tartja az elfogadott, legfontosabb irányvonalakat: a családok és a nyugdíjasok támogatását, Magyarország biztonságát, valamint a munkahelyek védelmét – hangsúlyozta a tárca.
Az Országgyűlés szerdán befejezte ez évi munkáját, az elnöklő Lezsák Sándor ugyanis nemcsak az ülésnapot, hanem az őszi ülésszakot is lezárta, a parlament pedig várhatóan februárban folytatja munkáját. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés módosításáról nem az Országgyűlés dönt majd, hanem a kormány minden bizonnyal rendeletben fogja átírni a büdzsét, amire az ukrajnai háború miatt hatályban lévő veszélyhelyzet ad lehetőséget. Így a változtatás részletei a Magyar Közlönyből derülhetnek majd ki, az év még hátralévő napjaiban.
A még nyáron megszavazott 2023-as büdzsé, amelyre a kormány a rezsi- és a honvédelem költségvetéseként hivatkozott, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, a bruttó hazai termék – a 2022 végén várható 76,1-ről – 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számol. Ám a gazdasági helyzet azóta nagyban megváltozott, a jövő évi inflációt például 15 százalék körülire várja a kormány, a GDP-növekedés pedig 1-1,5 százalékos lehet a kabinet várakozása szerint.
Forrás: Világgazdaság
