Az előző évekhez képest kevesebb új nyugdíj-megállapító határozatot hozott a Magyar Államkincstár, de nem a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt, hanem a rokkantsági és rehabilitációs eljárások látványos csökkenése következtében. 2018-ban 30 076 nő élt a negyvenéves korkedvezménnyel, ami viszont új rekord.
Tavaly 164,2 ezer nyugdíjkérelemről hozott pozitív határozatot a hatóság, ez alig 4 ezerrel kevesebb, mint az előző évben, de komolyabb visszaesés 2016-hoz képest mérhető, amikor 218,8 ezren vonultak nyugdíjba – derül ki a KSH friss adataiból. A tavalyi nyugdíjkérelmek számát egyszerre több tényező befolyásolja, a korhatár emelkedése csak az egyik. Mint közismert, a nyugdíjkorhatár – féléves lépésekben – fokozatosan éri el 2022-re a 65 évet, ennek következtében vannak olyan évek, amikor viszonylag kevesen érik el a rájuk vonatkozó korhatárt. Tavaly az év második felében, 2017-ben pedig az év első felében a fokozatos emelkedés miatt senki nem töltötte be a korhatárt.
Ennek ellenére az öregségi nyugdíjazások száma tavaly még növekedni is tudott, ami demográfiai okokkal magyarázható: az előző évekhez képest többen érték el a korhatárt. Tavaly 98,3 ezren kaptak új öregségi nyugdíjat, ami jelentős növekedés a 2017-es 72,8 ezer főhöz képest. Az öregségi nyugdíjakon túl tavaly 30,7 ezer olyan új ellátást hagytak jóvá, amelyet a nőknek járó 40 év biztosítási jogviszony alapján állapítottak meg, és ez a korkedvezmény 2012-es bevezetése óta rekordnak számít – derül ki a KSH most frissített adataiból.
Forrás: Világgazdaság
