1848-ban a „népek tavasza” változásokat indított el Európa-szerte, a Párizsból indult forradalmi hullám hamar eljutott Bécsbe, majd onnan két nap alatt Pestre is.
A pozsonyi országgyűlési ifjúság bevonulása Bécsbe 1948. március 14-én – korabeli metszet (MTI-fotó: Reprodukció)
A forradalom beelőzte a pesti terveket
A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már március 5-én aláírásgyűjtő mozgalmat indított a pozsonyi diétán Kossuth Lajos által két nappal korábban beterjesztett felirati javaslat támogatására, amely többek közt a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte.
A márciusi ifjak gyülekező helye, a Pilvax kávéház (MTI-fotó: Reprodukció)
Március 19-re – francia mintára – reformlakomát hirdettek Rákos mezejére, és itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat is, amelyet Irinyi József hírlapíró, országgyűlési képviselő öntött formába.
A forradalom azonban gyakorlatilag „beelőzte” terveiket: a 13-i bécsi megmozdulás híre március 14-én megérkezett Pest-Budára, és ekkor a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak cselekvésre szánták el magukat – ahogy Petőfi Sándor is leírja naplójában, itt született meg a forradalom akcióterve. A megmozdulás fő szervezői fiatal értelmiségiek – így Petőfi Sándor, Vasvári Pál és Jókai Mór – voltak.
Barabás Miklós festőművész és grafikus 1848-ban készült rajza Petőfi Sándor költőről (MTI-fotó: Reprodukció)
Pest-Buda felébredt
Petőfi és mintegy tíz társa előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont is, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt. A közben több ezresre duzzadt, egyre tüzesebb tömeg a Landerer és Heckenast nyomdához vonult, a mai Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkára.
A kinyomtatott Nemzeti dal és a Tizenkét pont – a szabad sajtó első termékének fogadása a Landerer és Heckenast nyomda előtt (MTI-fotó: Reprodukció)
A megmozdulás vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul kinyomtatták a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot.
Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.
12. Unió. Egyenlőség, szabadság, testvériség!
Aznap délutánra szórólapokon gyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum kertjébe, amelyen a korabeli hírek szerint már tízezer polgár volt jelen. A tömeg innen a Városházára, majd Budára, a Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt.
1848. március 15-én a Nemzeti Múzeum előtt – korabeli metszet (MTI-fotó: Reprodukció)
Forradalmi választmány alakult: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket a Helytartótanácsnak, amely – megrémülve a sokaságtól – eltörölte a cenzúrát, elfogadta a Tizenkét pontot, és szabadon bocsátotta börtönéből Táncsicsot, akit sajtóvétség és izgatás vádjával ítéltek el 1847-ben.
A Nemzeti Színházban március 15-én este a nép kívánságára Katona József darabját, a Bánk bánt tűzték műsorra, amelyet azonban valószínűleg félbeszakított a betóduló forradalmi tömeg.
A bécsi udvar nem mert ellenkezni
Ugyanezen a napon Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába – melynek radikálisabb „átirata” volt a Tizenkét pont – beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott V. Ferdinánd királyhoz.
A király és a bécsi udvar a pesti események miatt nem merte a feliratot visszautasítani, és kinevezte gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek. A gróf egy héttel a forradalom kitörése után megalakította az első felelős kormányt.
Az első magyar kormány tagjai: Deák Ferenc igazságügyi miniszter, Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Mészáros Lázár hadügyminiszter (felső sor), Esterházy Pál herceg, a király személye körüli miniszter, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, Szemere Bertalan belügyminiszter (középső sor), báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Széchenyi István közlekedésügyi miniszter és Klauzál Gábor földművelés- és iparügyi miniszter (alsó sor) (MTI-fotó: Reprodukció, Szamossy Elek rajza)
Párizzsal és Béccsel ellentétben Pesten nem próbálták fegyveres erővel feloszlatni a tüntetéseket: a forradalom vérontás nélkül zajlott. Március 15-ét a magyarság legnagyobb nemzeti ünnepeként tartjuk számon, a forradalom mindenkor a magyar szabadság szimbóluma maradt.
Az első népképviseleti országgyűlés 1848. július 5-én ült össze (MTI-fotó: Reprodukció)
A centenáriumon osztották ki először a Kossuth-díjat
Az első Kossuth-díjakat 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom centenáriumán adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek. Az 1963-ig évente osztott díjat 1965-től már csak a művészet és kultúra jeles képviselőinek ítélték oda április 4. alkalmából, 1966-tól pedig csak háromévente adták át.
1990 óta ismét évente egyszer ítélik oda Magyarország legrangosabb művészeti-kulturális elismerését. A díjakat a köztársasági elnök adományozza, és ünnepélyes keretek között ő is adja át a március 15-i ünnepségekhez kapcsolódva. A díjra javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. A címet az államfő a kormány előterjesztésére vissza is vonhatja attól, aki erre érdemtelenné vált.
Az első alkalommal kitüntetett 110 Kossuth-díjas között volt többek között Bajor Gizi színésznő, Fejér Lipót matematikus, az író Déry Tibor és Füst Milán, Kovács Margit keramikus, Lukács György filozófus és esztéta, Molnár Erik történész, Somlay Artúr színész és Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus. Posztumusz díjat kapott többek között Bartók Béla zeneszerző, Derkovits Gyula festő és József Attila költő.
Szent-Györgyi Albert magyar orvos, biokémikus (MTI-fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László)
A rendszerváltozás után a Kossuth-nagydíjat először 2011-ben Nemeskürty István irodalomtörténész kapta meg.
Az alapításkor a pénzdíj mellé babérkoszorú járt, 1991-től a kitüntetettek a jutalom, az okirat és a jelvény mellett egy emlékszobrot kapnak. A 89 mm magas, bronzból készült, aranyozott, Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikai alkotás talapzata 255 mm magas, 40 mm átmérőjű, rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó – oklevéltartó – része ezüstözött.
Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Nemeskürty István, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Széchenyi-díjas irodalomtörténész a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetések ünnepélyes átadásán a Parlament kupolacsarnokában, 2011-ben (MTI-fotó: Kovács Tamás)
Ünnepel az ország
Az ünnepen országszerte megemlékezéseket tartanak. A fővárosi ünnepségekről itt olvashat bővebben.
Az Országház-látogatás szünetel március 15-én, a látogatóközpont zárva tart, de március 16-án, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából nyílt nap lesz a Parlamentben. Az érdeklődők március 16-án 10 és 17 óra között ingyen nézhetik meg a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát – az épület az Alkotmány utca felől közelíthető meg.
A megszokott rendben vezetett Országház-látogató csoportok is indulnak a látogatóközpontból 8 és 16 óra között. Az Országgyűlési Múzeum A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítása is várja az érdeklődőket 9-től 16 óráig. A nemzeti ünnep alkalmából március 16-án újra megnyílnak az Országház egykori szellőző alagútjában található kiállítások is.
forrás:hirado.hu
