– Európa-szerte zajlik a méhnyakrák megelőzési hét. Békéscsabán milyen módon kapcsolódtak ehhez?
– Európában 15, Magyarországon 10 éve folyamatosan vannak rendezvények az egész ország területén ilyenkor. Ez itthon főleg a Mályvavirág Alapítványnak köszönhető. Békéscsaba a kezdetektől részt vesz a programoknak szervezésében, és ebben az évben a megyében is több településen lépnek a nyilvánosság elé a civil szervezetek, az egészségügy területén dolgozók: felhívják a figyelmet arra, hogy a nők körében van egy olyan betegség, amelynek az eshetősége védőoltással, szűréssel, lényegesen csökkenthető lenne. Ha időben megtörténik a betegség diagnosztizálása, akkor nagyon jól kezelhető, az életminőség jól visszaállítható. Ráadásul ott a Mályvavirág Alapítvány, ahol a „gyógyult virágok” segíteni is tudnak a betegeknek akár személyesen, akár az interneten keresztül. Békéscsabán ezen a héten a védőnők az általános iskolákban és a középiskolákban különböző egészségfejlesztő programokat szerveztek, amelyek a mályvavirág szimbólumra hívják fel a figyelmet, összekapcsolva a szűrések és a védőoltás fontosságával. A Jaminai Közösségi Házban egy közösségteremtő, az információk átadását segítő programot szerveztek, a Művész Kávézóban pedig kerekasztal-beszélgetést. A program hagyományos részének a Csaba Center adott otthont, érdeklődésre számot tartó előadásokkal, programokkal, információkkal, és mellette kézműves foglalkozásokkal. Olyan személyek álltak a program mellé, akiknek az elköteleződésük, a közreműködésük nagyon meggyőző lehet azok számára, akik valami miatt nem járnak szűrésekre vagy az oltás fontosságában még kételkednek. A gyógyult betege történeteiből szintén erőt lehet meríteni azoknak, akik esetleg egy diagnózis előtt állnak, vagy a szorongásaik, a családi halmozódásaik, titkaik miatt nem mernek még elmenni, nem merik a szűrést igénybe venni. Vannak, akik azért félnek elmenni szűrésre, mert a környezetükben láttak olyan terheket, amelyeket magukra nézve nem tudnának felvállalni. Éppen ezért több oldalról történő megközelítéssel szeretnének segíteni a méhnyakrák megelőzési héten, a betegségen átesettek és a szakemberek. Az is kiderült az eddigiek során, hogy egy-egy dologgal is sokat lehet változtatni, például azzal, hogy gyöngyöt fűzünk, ezeket odaadjuk a betegnek, hogy érezzék, nincsenek egyedül. Vagy megállunk kicsit beszélgetni, és nyitottak vagyunk azok iránt a kérdések iránt is, amelyek nem tudni, mikor kell feltennünk az életünk során.
– Általában a férfiakról gondolják, hogy nem szívesen járnak szűrésekre. Ezek szerint ez a nőkre is igaz?
– Sajnos igen. Pedig amikor kicsit a gyermekeink, egyértelmű, hogy különböző szűrővizsgálatokra visszük őket, és nagyon aprólékosan nyomon követjük a fejlődésüket érzelmi szinten, mentálisan és fizikailag is. Felnőtt korban valami átfordul a magyar lakosság körében, ettől kezdve már mintha átértékelnék a szűrések jelentőségét. Mintha kevesebb időt akarnánk foglalkozni magunkkal, mintha túl akarnánk lenni dolgokon, és nem megélni szeretnénk azokat. Ha meg akarnánk élni, azt mondanánk, hogy jó szűrések vannak akár a méhnyakrák vagy az emlőrák esetében, és többen élnénk ezzel a lehetőséggel. A mostani adatok azonban azt mutatják, hogy még mindig sokan halnak meg daganatos megbetegedésekben. Az emlőszűrések esetében 10 év alatt 40%-ról 52%-os megjelenésre lehetett föltornázni a megjelenést, azonban sajnos nem tudtunk ilyen eredményt elérni a méhnyakrák esetében. A méhnyakrák szűrése 25 éves kortól indul, és 3 évente kellene rá sort keríteni, ha nincs panasz. Amíg a tervezett várandóságok ebbe az időszakba esnek, addig a hölgyek jönnek a szűrésre, és viszonylag könnyen elérhetők. Miután megszülettek a gyermekek, úgy tűnik, mintha a család, a nő figyelme a gyermekekre fókuszálódna, és saját magára kevésbé figyelne a szűrések tekintetében. Ettől kezdve 10-15%-os a női lakosság átszűrtsége, ennyiről van adatunk. Természetesen lehet, hogy valahol még valamilyen más szűrést igénybe vesznek, de az nem kerül be a statisztikai adatok közé. Tehát a szűrést mindenféleképpen nagyon kellene népszerűsíteni, eloszlatva azt a félelmet, hogy mit fognak kiszűrni. Tudnunk kell, hogy vannak olyan esetek, amikor akár álpozitív vagy álnegatív eredmények vannak, ha rendszeresen megyünk, akkor ezek az eredmények a helyükre kerülnek.
– A védőnők egy-egy gyermek születése után elmennek családlátogatásra is, ilyenkor nyilván a legtöbb figyelem az újszülöttre irányul. Fontos akár már ilyenkor felhívni a figyelmet a szűrésekre?
– A családlátogatáson sok mindenről lehet beszélni. Amikor a hallgatók kijönnek gyakorlatra, és elmondjuk, hogy egy-egy családlátogatáskor milyen témákat kellene megemlíteni, akkor azt mondják, hogy azt nem lehet, hiszen akkor órákat ott vagyok a családnál. A témák említése nem azt jelenti, hogy mindent végig is beszélünk. Jól irányzott mondatokat kell megfogalmaznunk. Ha van egy jó bizalmi kapcsolat a védőnő és a családtagok között, akkor a jól irányzott kérdések és válaszok gondolatokat ébresztenek a családban, legközelebb akár már ők kérdeznek rá. Azokat a dolgokat kell megválaszolnunk, amelyek a családot, az édesanyát foglalkoztatják. A Mályvavirág Alapítvány ebben is ragyogóan jó szolgáltatást nyújt, mert engedi, hogy mindenki a maga félelméről, a maga kétségeiről, a maga bizonytalanságairól beszéljen. Így könnyebben felvetődnek azok a félelmek, amelyek gátat okoznak egy-egy emberben, és időben beszélhetünk a dolgokról, amikor még nem olyan súlyos a probléma. Nincs rossz kérdés. Nincs olyan, hogy én valamit nem tudok, és nem is merem megkérdezni, hiszen engem érint, és az én életemről van szó. Én tudok valamit érte tenni. Tehát sokkal bátrabbnak kellene lennünk. Fontos az is, hogy az előítéleteinket le tudjuk egy kicsit vetkőzni. Magyarországon ma a daganatos megbetegedés, vagy annak a diagnózisa egy olyan súlyos stigma, ami szinte lebénítja az embereket – többet kellene foglalkoznunk az egészségfejlesztés kérdésével. Gyakran hallom hölgyektől, hogy nincs idejük a szűrésekre. Tudom, hogy ilyenkor nagyon szarkasztikus vagyok, és mindenkitől elnézést is kérek, de hát ugye a fodrászhoz is bejelentkezünk. Rajtunk múlik, hogy a fontossági sorrendünkben hol van a saját egészségünk. Meddig tudunk egészségesen jelen lenni a világban, ahol nagyon sok feladatunk van. Ezek közé a feladatok közé tartozik az is, hogy 2 évente emlőszűrésre, 3 évente pedig méhnyakrák-szűrésre is elmenjünk, abban az esetben, ha semmilyen panaszunk nincs. Ha pedig panaszunk van, azonnal lépjünk, hiszen időben felismerve jól kezelhető a méhnyakrák.
