Puskás Ferenc barátja Szarvason nézte meg a legendáról szóló musicalt – interjú

2021. július 26. 08:26 | Hidvégi Dávid

A csütörtök este legalább 2000 néző előtt adták elő Szarvason a Jászai Mari-díjas Szente Vajk rendezte a Puskás, a musicalt. A sorok között Puskás Ferenc leszármazottjai mellett ott volt az a Tóth-Zele József is, aki egykoron minden héten együtt ebédelt és vacsorázott Spanyolországban az Aranycsapat legendájával. A színházi darab előtt a korábbi kiváló labdarúgó a behir.hu rendelkezésére állt.

A 85 esztendős Tóth-Zele József az 1956-os forradalom és szabadságharc után emigrált labdarúgóként, előbb a bécsi SK Rapid Wien csapatához került, majd a franciaországi Red Star FC-hez szerződött. Ezután került Spanyolországba az Atlético Madridhoz, ahol egy súlyos sérülés után véget ért a profi pályafutása. A Spanyol Labdarúgó Szövetség edzői tanfolyama után a városi rivális Real Madridnál lett utánpótlás edző, ahol játékosként Puskás Ferenc sikert sikerre halmozott. Az ő nevéhez fűződik Emilio Butragueño felfedezése is, aki a ’80-as, ’90-es évek végén az egyik legnagyobb spanyol labdarúgó volt.

 

– Hogyan került a Real Madridhoz utánpótlás edzőként?

– Az egész történet hosszú lenne. Füzesabonyban születtem, a középiskolát pedig az Egri Dobó István Gimnáziumban végeztem el, ugyanakkor már 16-17 évesen az Egri Fáklyában voltam kezdő olyan nevek mellett, mint Madaras Sándor és Szentmarjay Tibor, akik ezen a nívón nagy játékosok lettek. Részt vettem a forradalomban, amit igen hosszú lenne elmondani. Ezután kimentem Ausztriába edzeni, majd szerződést kaptam Franciaországban, ahonnan az Atlético Madridhoz kerültem.

 

– Hogyan ismerkedett meg Puskás Ferenccel?

– 1960-ban érkeztem meg Spanyolországba, akkor ismertem meg. Alig páran voltunk magyarok, ugyanis a spanyolok a futballistákon kívül nem fogadtak ’56-os menekülteket. Szépen lassan kialakult közöttünk egy barátság, ami nemcsak kettőnk között, hanem a családok között is kialakult. Minden csütörtökön együtt ebédeltünk és vacsoráztunk.

 

Kubala László, Tóth-Zele József és Puskás Ferenc Spanyolországban – (Fotó: sporthataroknelkul.hu)

 

– Spanyolországban, akkoriban több nagy magyar labdarúgó játszott. Ismerte-e személyesen Kubala Lászlót, Kocsis Sándort és Czibor Zoltánt?

– Ők mind a barátaim voltak, hogy őszinte legyek. 1969-ben tettem le a legmagasabb edzői tanfolyamot, Kubala László volt a technikai tanárom. Utána ott volt Puskás, Kocsis és én. Ebben az évben négyen voltunk magyar edzők, előtte még nem volt ilyen Spanyolországban és nem is nagyon lesz.

 

– Kint megszerzett tudását tudta-e itthon kamatoztatni?

– Még nem jöttem haza kint élek, de most van egy különös eset. Egy kis borsodi falu Gesztely - ahol az édesanyám született - a labdarúgó akadémiáját rólam nevezte el. Abszolút támogatni szeretném őket és segíteni egy nagy műfüvespálya építésében, hogy a gyerekek reggeltől estig futballozhassanak. A Megyei I. osztályban vagyunk, de a harmadosztályba akarunk felkerülni.

 

– Láthatta a magyar futballt a csúcson, majd pedig a legmélyén. Sikeresen szerepeltünk az Európa-bajnokságon, mi a véleménye a hazai fociról jelen állapotában?

– Mivel láthatóan pozitív, a múltról inkább ne is beszéljünk. Ez nekem nem egy hullámvölgy volt, hanem egy szakadék. Amikor bennünket az olimpiára küldtek, akkor azt mondták, hogy az aranyat kell elhozni. Ha véletlenül az ezüstöt hoztad haza, akkor azt mondták, hogy jól van gyerekek, de… Nekem a mai napig az arany a cél, hiszen 35 évig voltam edző a Real Madridnál, ott kérem aki nem ezért hajtott nem is lehetett edző.

 

A Puskás, a musicelről szóló részletes beszámolónkat ITT találja.

 

További programok »

Sport

FEL