A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleménye szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása. Azt írták: Isten lelke húsvét után ötven nappal rejtetten, titokzatos módon, lángnyelvek formájában kiáradt Jézus anyjára, Máriára és a tanítványokra, akik erőt kaptak ahhoz, hogy Jézus tanúi legyenek, és a Szentlélek erejével eljussanak egészen a föld végső határáig.
Kitértek arra: az ószövetségi pünkösd jelentése és elnevezése az évszázadok során sokat változott: kezdetben aratási ünnep volt, amelynek során az első termést felajánlották Istennek, de Jézus korában már bizonyosan a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe volt.
"A Szentlélek kiáradása a tanítványokra és az Istentől kapott törvény ünnepének egybeesése gazdagítja az ünnep tartalmát: a törvény már nemcsak kőtáblára van írva, hanem a törvény szavait befogadó emberek szívébe is" - fogalmaztak.
A Szentlélek kiáradásának bibliai leírása szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával összekapcsolja a különböző nyelven beszélő embereket. Így született meg az első pünkösdkor az egyház - olvasható a közleményben.
A pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik.
Pünkösdhétfőn az egyház Boldogságos Szűz Mária, az egyház anyja liturgikus emléknapját ünnepli az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2018-as döntésének értelmében - tették hozzá.
Forrás: MTI
