Magyarország megyéi és a városai változóan fertőzöttnek mondhatóak a poloskák tekintetében. A büdöskének is becézett ízeltlábú amellett, hogy kinézetre is ijesztő, komoly pusztítást képes véghez vinni a kertekben. A gyümölcsöket és zöldségeket például egyaránt tönkreteheti.
Miért okoznak ekkora gondot a poloskák?
A probléma megértéséhez szükséges egy biológiai gyorstalpaló, a teljesség igénye nélkül. Jelenleg a világon mintegy 40 000 (igen, negyvenezer) féle poloskafajt tartanak számon, ebből 800 faj él Magyarországon. Általában egy-egy faj besimul az adott terület, ebben az esetben Magyarország ökológiájába és nem jelent problémát a jelenléte. A gondot az invazív, tehát más területekről beérkező és elszaporodott fajták jelentik, ugyanis ezeknek nincs természetes ellenfelük, így a szaporodásuk szinte gát nélküli. Az invazív fajok jellemzői, hogy gyorsan szaporodnak, változatos környezeti feltételek között képesek megélni és többnyire ezek miatt versenyelőnyt élveznek az őshonos fajtákkal szemben.
Jelenleg az öt-tíz évvel ezelőtt beérkezett címeres poloskák okozzák a legnagyobb gondot Európában és Magyarországon. Ebben az évben elkészült a poloskatérkép, amelynek alapját egy, a közösségi médiában közzétett kérdőív önkéntes kitöltése adja. Bár a kérdőívet 14 ezren küldték be, a tanulmány és az adatok nem minősülnek reprezentatívnak.
Országos a probléma
A Sokk a rovar közösségi oldal októberben kérdőíves felmérést tett közzé, hogy kiderüljön, hol és milyen mértékben találkoznak a kitöltők ezekkel a fajokkal. Már a válaszadók nagy száma is azt mutatta: mostanra országos problémává vált a jelenlétük. Az adatok feldolgozása során kiderült, hogy ma már nincs olyan térsége Magyarországnak, ahol ne jelentek volna meg az invazív, címeres poloskák. Az ország mintegy 3200 települése közül csaknem 1600-ból jelentettek poloskaészlelést a kérdőívet kitöltők – összesítette az adatokat a poloskatérképet bemutató online sajtótájékoztatón Dr. Bajomi Dániel, a Sokk a rovar Facebook oldalt működtető Bábolna Bio Kft. ügyvezető igazgatója.
A szakember elmondta, hogy a beérkezett adatok alapján három dél-magyarországi megyében terjedtek el legnagyobb arányban az invazív fajok. Baranya, Tolna és Békés megye minősül a legfertőzöttebb területnek az országban. Sajnos Békés megyei település is szerepel a kiemelt városok között. Az ezer lakosra vetített poloskaészlelések száma Dobozon 4,5, Gyomaendrődön 3,4, illetve Mezőhegyesen 3,3 volt a vizsgált két hét alatt.
A szakemberek védekezésképpen a jól záródó nyílászárókat javasolják. A lakóhely környékén érdemes eltüntetni az olyan limlomot, amely búvóhelyül szolgálhat a poloskák számára. A legjobb védekezésnek a jól záródó, rés nélküli szúnyogháló ajánlott, hisz a poloskák az 1-2 milliméteres réseken is bejutnak a lakótérbe.
A kutatást készítő cég ügyvezetője a tájékoztatón elmondta, hogy ők is kifejlesztettek olyan vegyszert, amely aerosol formájában felvihető az ablakredőnyök réseire. A vegyszeren áthaladó poloskákat az elpusztítja, így biztosít 2-3 héten keresztül védelmet a poloskák ellen.
