Úgy hírlik, a pénteket szerencsétlen napnak tekintették, a tizenhármat pedig szerencsétlen számnak. Együtt a kettő pedig különösen veszélyes. A városi legenda szerint a babona eredete az, hogy a francia király 1307. október 13-ára, péntekre adta ki a tömeges letartóztatási parancsot a templomos lovagok ellen. A dátum stimmel, IV. Fülöp valóban ekkor csapott le a rend tagjaira, akiknek jelentőr része máglyán, vagy kínzókamrában végezte, hogy aztán a király rátehesse a kezét az "első bankárokként" is számon tartott társaság hatalmas vagyonára, illetve megszabadulhasson a velük szemben felhalmozott tekintélyes adósságaitól.
Ugyanakkor semmilyen bizonyíték nincsen rá, hogy péntek 13. ennek a sötét napnak köszönheti a rossz hírét. A helyzet az, hogy bizonyos kultúrákban mind a péntek, mind a 13-as szám szerencsétlenséggel fenyegető babonás félelmekkel volt körülvéve emberemlékezet óta, melyek pontos gyökeréről csak találgatások vannak. A templomosokra mért csapás mellett a hiedelmek lehetséges forrásaiként szerepelnek Jézus keresztre feszítése (nagypéntek), és a középkori naptárakat vezető szerzetesek életét bonyolító 13 teliholdat számláló évek is. A hajós népeknél elterjedt babona volt, hogy pénteken nem szabad útra kelni, mert ez szerencsétlenséget hoz a legénységre.
A péntek és a 13-as szám különösen baljóslatú kombinációjának írásos nyoma mindenesetre nem lelhető fel a 19. század előtt. Valószínű, hogy régóta számon tartották, mint különösen szerencsétlen napot valahogy úgy, mintha azt mondanánk: “a péntek szerencsétlen nap, a 13 szerencsétlen szám, ez így már duplán szerencsétlen”.
A duplázott babonát emellett jelentősen felturbózta egy 1907-ben megjelent, mára elfeledett, de a maga korában népszerű Péntek 13. című regény. Thomas W. Lawson könyvének főszereplője egy sötét lelkű, elvtelen bróker, aki a babonáktól való félelemre építve robbant ki egy Wall Street-i tőzsdepánikot. A regény és a sajtó által felkapott cím nagymértékben hozzájárult, hogy péntek 13 a modern világ legismertebb babonájává vált napjainkra.
Nem a péntek 13., a szerda 8. a legszerencsétlenebb?
A femina.hu írt arról, hogy az egyik biztosító elemzői szerettek volna utánajárni a közkeletű hiedelemnek, ezért hat évre visszamenőleg megvizsgálták a káreseteket tartalmazó teljes adatbázisukat. A casco-, vagyon- és felelősségbiztosítási káresetek elemzése nyomán most végre kiderül az igazság a közkeletű babonáról.
Kétszer-háromszor annyi kár következik be hétköznapokon, mint hétvégén - derül ki a tanulmányból. A biztosító elemzői több tízezer adatot vizsgáltak meg, figyelembe véve az összes lehetséges vagyoni káresettípust, beleértve a casco-káreseményeket is. Ezek alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a legtöbb káresemény hétfőn történik: az összes káreset egyötöde a hét első napján következik be.
Az elemzésükből az is kiderül, hogy összességében a legtöbb káreseménnyel bíró nap a szerda 8-a. Ezzel igyekeztek eloszlatni azt a közhiedelmet, miszerint péntek 13. lenne a legszerencsétlenebb nap. Persze a legjobb az, ha minden nap éljük az életünket, óvatosak vagyunk vezetés közben, vigyázunk értékeinkre, és figyelmesek vagyunk a környezetünkkel. Ha így teszünk – szögezte le Busa Zoltán – függetlenül attól, hogy mit mutat a naptár, szerencsés napunk lesz.
Forrás: wiki.startlap.hu, femina.hu
