Lakossági összefogást sürgetnek a szúnyogokat és más kártékony bogarakat pusztító fecskék védelmében az állatvédők elsősorban márciusban és áprilisban.
A melegedő időjárással új, az ember egészségét veszélyeztető szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon, de a szintén a klímaváltozás hatására érkező újabb kártevő rovarok elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, mint a fecskék vagy a denevérek, amelyek természetes úton csökkentik ezek számát - írja hétfői közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Magyarországon 2015-re a magyarországi füsti- és molnárfecske-állomány felére, a tiszai partifecskéké pedig a korábbi állomány alig 10 százalékára csökkent. Ez drámai csökkenés, amelynek hátterében az élőhelyek átalakítása, a fészkelő helyek és táplálék csökkenése, a klímaváltozás miatt a sár mint fészeképítő-anyag hiánya, óriási vonulási veszteségek, illetve a kedvezőtlen társadalmi változások, például a fecskefészkek leverése és a madarak elzavarása áll.
A fecskék állománycsökkentésének megállítása szempontjából fontos a meglévő aktív természetes fészkek, fészektelepek fokozott védelme, illetve ezek mellé március-április hónapokban műfészkek kihelyezése, április közepétől június végéig sárgyűjtőhelyek létesítése és fenntartása, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelése. Ez a higiéniai kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30-szor 20 centiméter körüli fa, fém vagy műanyag lap, amelyet a fészek alá kell felszerelni. A fecskepelenka felfogja a madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad.
A partfalakban fészkelő partifecske kolóniáknak is segíthetnek az emberek, ha a lejtősre erodálódás miatt költésre alkalmatlanná vált, méternyi magas földfalakat családi kalákában, baráti társasági összefogás keretében ásóval függőlegesre faragják.
Forrás: MTI
