Mint megtudtuk, három nyájban összesen több mint ezer cigája és rackajuh legel a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti pusztákon. A legnépesebb nyájat a tenyész anyaállatok és azok a másodéves jerkék alkotják, amelyek idén vonulnak majd be a tenyésztésbe. A közel 700 egyedet számláló nyájjal mintegy 3-400 hektárnyi gyepterületet legeltetnek a Fehér-tó körül. A legeltetés általában október végéig tart, de az időjárás miatt idén lehet, hogy a nyáj hamarabb bentre kényszerül.
Lengyel György, a Körös Maros Nemzeti Park Kardoskút tájegységének vezetője megjegyezte: az idei nyár nagyon száraz volt, a gyepek kiégtek, azonban az őshonos fajták jobban alkalmazkodnak a szélsőséges viszonyokhoz, így szemlátomást jó kondícióban vannak.
A rekkenő hőségben a juhászok hajnalban hajtották ki az állatokat. A meleg ellen a juhok úgy védekeztek, hogy beálltak egy nagy körbe, összebújtak, és egymás alá hajtották a fejüket. Ilyenkor a juhászok behajtották őket a delelőkre, ahol árnyékos hodályban, az itatóvályúk körül töltötték a legmelegebb napszakot, majd este ismét kimentek a legelőkre, ahonnan csak sötétedéskor tértek vissza. Amikor már lehűlt a levegő, akkor tudtak a legjobban legelni.
Az állatok a rágással egyébként eltávolítják a felesleges avart a területről, amitől megújul a gyep. A taposással pedig mikro-domborzatot alakítanak ki, és javítják a talaj állapotát, aminek köszönhetően különböző növényfajok maradnak meg a területen.
Nagyságrendileg 650 cigájajuh tartozik a telephez, ami majdnem fele a fajta világállományának. A fajta 1200-1500 egyedszám között mozog, így a kardoskúti telepen nagyon fontos génmegőrzés zajlik. Sándor Bálint ökoturisztiakia ügyintézőtől megtudtuk, hogy elkülönítették a kosokat, illetve külön legelnek a növendékek is.
– Most kezdődött meg a háremezés időszaka. Ez annyit tesz, hogy egy-egy kosra kiszámolva 20-30 egyedszámú anyát helyezünk ki, így pontosan lekövethető lesz majd a tenyésztése vonala. Február környékére várjuk majd a bárányokat – fogalmazott Sándor Bálint.
H. D., M. E.
Galéria
