Harmadik alkalommal rendezték meg a Magyar-Román Határmenti Konferenciát a Munkácsy Mihály Múzeumban. A találkozó idei témája a szellemi kulturális örökség volt, amelynek nemzeti jegyzékében eddig 24 örökség szerepel. A cél az, hogy a lista tovább bővüljön.
- Fontos, hogy azoknak a közösségeknek a képviselői jelen legyenek, akik érintettek vagy érdekeltek abban, hogy Békés megyei elemek is bekerüljenek a szellemi kulturális örökség nemzeti listájára – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a konferenciát a megyei referens, Martyin Emília. A találkozót immár a harmadik alkalommal rendezték meg, először a múzeumi gyűjtemények, majd a régészet került a középpontba. Ezúttal pedig a szellemi kulturális örökség volt a fő irányvonal, ami fontos a hagyományok, a szokások megőrzése céljából.
- A szellemi örökségeinket nem ápolni kell, hanem élni kell, a mindennapjainkban ezekkel foglalkozni kell, főleg úgy, hogy ezeket a fiatalabb generáció is lássa, hiszen ha nem vagyunk tisztában a múltunkkal, akkor jövőnk sincsen – fogalmazott Kiss Tibor alpolgármester.
A szellemi kulturális örökség olyan élő közösségi szokás, tudás, kifejezési forma, amely nemzedékről nemzedékre hagyományozódik, állandóan újrateremtődik, az identitást erősíti. A nemzeti jegyzékbe már 24 ilyen elem került, az egyik első a mohácsi busójárás volt. Legutóbb szeptember közepén bővült a lista, a Munkácsy Mihály Múzeum célja pedig az, hogy ezt a sort békéscsabai, Békés megyei érték is színesítse.
- Nekünk nagy szomorúság, hogy békéscsabai elem a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe még nem került be. Ezt a konferenciát abból a célból is rendeztük, hogy bemutassuk, Békés megyében is vannak olyan elemek, amelyek bekerülhetnének ebbe a jegyzékbe és nagyon sokat kell dolgozni azon, hogy ezek a közösségek be tudják mutatni értékeiket – emelte ki Ando György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója.
A konferencia emellett a két ország együttműködéséről is szólt, hiszen közös felterjesztés is bekerülhet a nemzetközi listára.
- Mindenhol más gyakorlat működik, minden ország másképp hajtja végre ezeket az egyezményeket, de a cél ugyanaz, hogy előkerüljenek, összegyűljenek ezek a szellemi kulturális örökségek, amelyek az országok területén találhatók. Arra is van lehetőség, hogy közös felterjesztéseket készítsünk az UNESCO nemzetközi listájára, van erre példa Magyarországon és Romániában is – emelte ki dr. Csonka Takács Eszter, a Szabadtéri Nemzeti Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója.
A szakemberek a konferencián megismerkedhettek a nemzeti jegyzékbe javasolt Békés megyei elemekkel is, így például a békéscsabai kolbász- és haluskakészítéssel, a békési kosárfonással, vagy a méhkeréki lovas hagyományokkal.
