A miniszterelnök leszögezte: a magyar kézbe vett stratégiai ágazatokat, a bankszektort, az energiaszektort, a médiaipart a kormány magyar kézben tudja tartani, sőt a távközlési és infokommunikációs területet is "visszamagyarosítjuk". Marad a vidéknek tett ígéret is, "soha nem látott fejlesztéseket indítunk be, annyi pénzt biztosítunk, amennyit még nem látott a magyar vidék" - mondta Orbán Viktor.
Jelezte, marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is. A "Győr-Szombathely-Veszprém ipari övezet mellé beemeljük a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszöget" - fogalmazott. Hozzátette: ehhez energia kell, sok energia, annyi, amennyi még sohasem kellett Magyarországon, ezért erőműveket és vezetékrendszereket fognak építeni "akkor is, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni".
A miniszterelnök kiemelte: a szankciók négyezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben. Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok a szankciók miatt csak energiára Magyarországon. Ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre vagy családtámogatásra, a családok pedig lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre - tette hozzá. Azt is mondta: Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek.
Kitért arra: a kormány vagy két tucat intézkedést hozott, amelyekkel védi a vállalatokat és a családokat. Egy átlagos család a rezsicsökkentett árakon keresztül havi 181 ezer forintot spórol. Ez egész Európában egyedülálló - mondta. Jelezte, noha a baloldal az élelmiszer-árstop visszavonását követeli, az addig marad, amíg a kormány az inflációt csökkenő pályára nem tudja állítani. Ugyancsak marad a kamatstop, ami 350 ezer családot véd a kamatok bakugrásai ellen - sorolta.
Közölte azt is, május 1-jével buszra és vasútra egyaránt érvényes havi országbérletet és vármegyebérletet vezetnek be. A vármegyebérlet 9450 forintba, a havi országbérlet 18 900 forintba kerül majd.
Forrás: MTI