Az ünnepségen Kovács József országgyűlési képviselő köszöntő beszédét a katolikus, a református és az evangélikus egyházak képviselőinek imái és áldásai követték, majd Csonka Dóra és Puskás Dániel, a Békéscsabai Jókai Színház művészei adták elő ünnepi műsorukat. Ezt követte Orbán Viktor miniszterelnök beszéde, melyben egyfelől a nemzeti összetartozásról, a trianoni tragédiáról, a Tisza család kiválóságairól, döntési helyzeteiről, valamint a június 9-ei választás tétjéről beszélt.
– Bátran mondhatjuk itt Geszten, a Tisza család felújított kastélya mellett, kőhajításnyira a család méltó módon helyreállított kriptájától, a nemzeti összetartozás napján, egy újabb háború fenyegető árnyékában, hogy ma itt, Geszten összesűrűsödik a történelem. Itt van egy nemzet, amely százegynéhány éve egy pusztító háború következtében elvesztette országa kétharmadát és népének harmada idegen határok mögé került – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök a geszti Tisza-kastély átadóján elmondott beszédét a nemzeti összetartozás napján. – Ez a nemzet mégsem a beletörődést és az elmúlást választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést. Ez a nemzet ma már többre képes, mint hogy minden évben megemlékezzen a vele történt igazságtalan szörnyűségekről. Képes arra is, hogy minden évben újra és újra kinyilvánítsa határtalan élni akarását és összetartozását. És végre képes arra, hogy hálával adózzon annak a családnak is, amely oly sokat adott neki.
A kép forrása: Magyarország Kormánya
Orbán Viktor kiemelte, hogy a Tiszák ott voltak az erdélyi fejedelmek oldalán a török elleni harcokban. Majd egy évszázadon át kellett küzdeniük, hogy ősi birtokukat visszaszerezzék. Hozzátette: Nem lepődtünk meg. Már az akkori nyugati birodalomnak sem volt szokása, hogy a magyarok jogos jussát elismerje és odaadja. Így települt a család Gesztre.
A Magyar Királyság utolsó erős és sikeres korszaka elválaszthatatlan a Tisza családtól – mutatott rá Orbán Viktor. Tisza Kálmán, mint a dualizmus állhatatos és sikeres generálisa vonult be a történelembe. Fiáról, Tisza Istvánról pedig a későbbi miniszterelnök, Bethlen István így emlékezett: „Mint a nemzet nagy ügyének mártírja halt meg, és vele pusztult oda nemzet országa, a trón, a monarchia és ezer év dicsősége” – idézte a miniszterelnök.
Halála nemcsak egy kiváló ember, nemcsak egy nagy formátumú miniszterelnök elvesztését, de egy történelmi korszak fájdalmas végét is jelentette. Mert itt van a megkerülhetetlen dátum: június 4-e, a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napja.
– Egy nemzetnek azok a sebek fájnak a legjobban, amelyek emberi szemmel láthatatlanok. Magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj. Ennyi év távlatából már tisztán látszik, hogy a trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta. De a gyarmatosítással szokott nagyhatalmak nem ismerték a magyarok karakterét. El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk. Ők annak rendje és módja szerint meg ásták a sírunkat. A haza jó gazdáit eltették láb alól vagy menekülésre kényszerítették – jelentette ki a kormányfő. Hozzátette: Hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről száz évvel később is nehéz eldönteni, hogy az alkalmatlanságuk vagy a rossz szándékuk miatt voltak-e nagyobb csapás az országra nézve.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A miniszterelnök Sigmund Freudot idézte: „Kérdéses számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető-e, hogy a sok gróf közül a legokosabbikat, Tisza Istvánt meggyilkolják, a legbutábbikat, Károlyi Mihályt pedig megteszik miniszterelnöknek.” Tegyük el ezt tanulságként! – tette hozzá Orbán Viktor.
Hangsúlyozta: a 104 évvel ezelőtti országvesztést egy háború hozta a nyakunkba. Egy olyan háború, amelyet az akkori miniszterelnök, Tisza István minden porcikájával ellenzett. Ellenezte a titkos birodalmi tanácskozásokon, és ellenezte a magyar országgyűlésben is. De az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon a háborúból.
– Egy olyan birodalomhoz voltunk hozzá láncolva, amely a háború és béke kérdését megtartotta magának. Bécsben és Budapesten is tele volt a padlás háborús uszítókkal, hamis messiásokkal, külföldi ügynökökkel – tette hozzá a magyar kormányfő. A háború, amit Tisza István ellenzett, olyan háború volt, amelyen nemcsak a legyőzöttek, de a győztesek is rajtavesztettek. Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg. Eredménye ugyanis nem a béke volt Európában, hanem újabb félelem a következő háborútól – mondta Orbán Viktor. – Ma, amikor újra háború fenyeget, az itteni népek világosan tudtára adják a nagyhatalmaknak: megtanultuk a leckét, és mi nem akarunk háborút! A Kárpát-medence népeinek akarata egyértelmű: nem akarnak újra feláldozható gyalogok, hadba küldhető vazallusok lenni a birodalmi sakktáblán se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért.
– A nemzeti összetartozás napján – folytatta – nemcsak nekünk, magyaroknak kellene összekapaszkodni, hanem a Kárpát-medence népeinek is meg kellene látniuk egymásban a sorstársat – fejtette ki Orbán Viktor. Hozzátette: bennünket nemcsak a rideg geopolitikai szükségszerűség köt össze, hanem a közös történelem és valami furcsa és megmagyarázhatatlan. A hasonló világnézet, a létezés itteni közép-európai minősége – mondta. Szerinte a nemzeti összetartozás ugyanis nemcsak tény, hanem program is. Nemcsak összetartozás, ami egy állapot, hanem összekapcsolódás is, ami egy cél. A mi programunk valójában a nemzeti összekovácsolódás programja – emelte ki. Hozzáfűzte: mi vagyunk az a nemzet, amelynek a Kárpát-medence minden országában van otthona. Mi vagyunk azok, akik az egészet többé teszik a részek összességénél. Mi vagyunk azok, akiknek újra és újra szorgalmazni kell az együttműködést, a szolidaritást, és örülni kell. Igen örülni kell a szomszédaink sikereinek is.
Galéria
Fotók: Koszticsák Szilárd/MTI, Magyarország Kormánya
Orbán Viktor rámutatott: ma jobbak az esélyeink, mint a dualizmus végóráiban voltak. Most szuverének vagyunk, és a szuverenitás minden magyar ember saját ügye és joga is. Mi választunk kormányt, a mi kezünkben vannak a jogkörök, mi, magyarok döntünk a saját sorsunkról. Most nem titkos birodalmi tárgyalóasztalok mellett hozzák a döntéseket, ahol mindig gyengébbek vagyunk, hanem a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt nemzeti és összeurópai választásokon.
– A Tisza család emléke, és holtukban is áradó tekintélyük megérdemli, sőt kiköveteli, hogy egyenesen beszéljünk. Mi, a mai nemzeti kormány és a mögötte álló hatalmas többség és erő nem tataroz, hanem restaurál. Mi nem a falakat tapogatjuk, nem a festéket vakargatjuk, mi restaurálunk, vagyis helyreállítunk. Újraépítünk, újra felépítünk. Mi helyre akarjuk tolni a kizökkent időt. Befoltozni a magyar idő szövetén keletkezett szakadást. Mi úgy állunk bosszút a kommunizmuson, hogy átlépünk rajta – mondta a kormányfő. Hozzátette, mintha sosem létezett volna. Úgy állunk bosszút. Az elrabolt negyvenöt évünkért, hogy összekötjük a német és a szovjet megszállás előtti Magyarországot a mai Magyarországgal. Ennek a hatalmas és talán a mi nemzedékünkön is túlmutató küldetésnek fontos és beszédes állomása a mai emlékezés. Aki ide eljön most, a következő évszázadban is megláthatja és megértheti, hogy mit akartak a Tiszák – fogalmazott a miniszterelnök.
Forrás: hirado.hu
