– Két évvel ezelőtt kiemelt turisztikai desztináció lett Gyula és Békéscsaba térsége. Mit jelenthet ez turisztikai szempontból Békéscsabának?
– Visszatekintve, öt évvel ezelőtt Békéscsaba jóval kevesebb dolgot tudott felmutatni turisztikai szempontból, mint most. Gyula és Békéscsaba együttműködésében is forradalmi változás történt azóta. Öt évvel ezelőtt nem volt érdemi együttműködés a két város szakmai szereplői között, ma pedig már ott tartunk, hogy a kormány a turisztikai térségek nevesítése során a tíz között egyikként Gyula és Békéscsaba térségét nevesítette. 2020 februárjában mindkét város közgyűlése döntést hozott arról, hogy felkérik a két település turisztikai szervezeteit – a Békéscsabai Turisztikai Egyesületet, valamint a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.-t –, hogy hozzuk létre a Gyula-Békéscsabai TDM Szövetséget, amely arra hivatott, hogy a két város turisztikai szereplőinek, szolgáltatóinak az együttműködését megvalósítsa.
– A pandémia hullámai közötti időszakokat is igyekeztek kihasználni, gasztrotúrákat szerveztek.
– Amikor éppen lehetett, akkor igyekeztünk ezeket megszervezni. Az első ilyen programunk 2020 őszén volt. Azon az őszön nem lehetett megrendezni a kolbászfesztivált, viszont a szabályokat annyira fellazították, hogy meg tudtuk hirdetni a Kolbászolj velünk! akciót. Ez nagy siker volt, így ez szolgáltatta az alapot arra, hogy lépjünk tovább, szélesítsük az együttműködést. Idén már négy olyan gasztrosétát tervezünk, amelyet közösen szervezünk és valósítunk meg a két város turisztikai szolgáltatóival.
– A békéscsabai közgyűlésen elhangzott, hogy turisztikai attrakciók kellene a turisták idevonzásához. Melyek lehetnek ezek?
– Gyula városa nagy eredményeket tud felmutatni a turizmus terén, óriási munka is van mögötte. Békéscsaba e tekintetben nem rendelkezik ilyen komoly múlttal, viszont az elmúlt időszakban számos olyan turisztikai beruházás valósult meg a városban, ami ezt segítheti. Emellett elindult az a szakmai munka is, amely megmutatta, hogy van ráció Békéscsabán is ebben az ágazatban. Látható, hogy a látogatókat elsősorban mindenhol a fürdők vonzzák – más kérdés, hogy a fürdőkön kívül hol, milyen attrakciókat tudnak még kínálni a vendégeknek. Békéscsabán az „egyebek” tekintetében számos dolgot el tudtunk érni az elmúlt években. A Munkácsy Negyed projekt a befejezéséhez közeledik, a CsabaParkban, több ütemben nagy fejlesztések valósultak meg, de az aktív turisztikai elemek átadása azonban még ott is hátravan. A Wenckheim kerékpárutat már most is sokan használják. A közgyűlésen elhangzott az is, hogy amennyiben a csabai Árpád fürdőt tudnánk úgy fejleszteni, hogy az az év minden napján tudjon üzemelni, családi welness-szolgáltatásokat nyújtani, ez azt eredményezhetné, hogy többen jönnének el egész évben ide. Ha pedig már eljönnek, tudunk számos egyéb programot is kínálni a látogatóknak. Gyulán óriási népszerűségnek örvend az Almásy-kastély. Csabán is van két Wenckheim kastélyunk – a pósteleki és a gerlai –, igaz, pillanatnyilag áldatlan állapotban, és van két kúria, ebből az egyik – a Munkácsy Emlékház – már megújult. A másik a Beliczay kúria felújítása folyamatban van, az a bábszínház otthona lesz majd. Ha valamikor a későbbiekben a pósteleki kastélyt teljes körűen fel tudnánk újítani, az nagyon nagy vonzerő lenne a jövőben. 5-7 éven belül szerintem a fürdő és a pósteleki kastély fejlesztésével akár szintet is ugorhatunk a turizmust illetően.
– Készül a Körösök völgye aktív turisztikai stratégiája is. Ez mit foglal magában?
– Az életünk több síkon zajlik, a klasszikus turisztikai irányzatok mellett az aktív turisztikai ágazat fejlesztése is kiemelt szerepet kap. Magyarországon belül jelenleg három térség aktív turisztikai stratégiája készül, ebből az egyik a Körösök völgyéé, amely térségnek Békéscsaba is része. Békéscsaba a kerékpáros fejlesztéseivel országosan is élenjáró, már csak ezért is fontos, hogy bekapcsolódjunk a Körösök völgye aktív turizmusába. Ebben kiemelt partnerünk a Körösök Völgye Naturpark Egyesület, amely összefogja ezt a munkát. Komoly lehetőségek állnak a térség előtt e tekintetben is.
– Békéscsaba középtávú turizmusfejlesztési koncepciója is elkészült.
– Nyolc évvel ezelőtt készült az előző, azóta számos olyan beruházás valósult meg Békéscsabán, amelynek turisztikai érintettsége van. Le kell reagálni ezeket a fejlesztéseket, illetve igazodva a mostani uniós ciklushoz (2021-2027), meg kell fogalmaznunk, hogy a turizmus tekintetében mit kíván tenni a város. Ez a dokumentum, amelyet a város és a turisztikai egyesület közgyűlése is tárgyalt, kiváló alapot teremt ehhez, mert alapos, szakmailag jól alátámasztott, és kellőképpen a jövőbe mutató. Erre lehet és kell építeni: el kell indulnunk azon az úton, hogy az ebben foglaltakat megvalósítsuk a következőkben. Örömömre szolgál, hogy dinamikusan bővül a Békéscsabai Turisztikai Egyesület tagsága, 2019 decemberében lettem az egyesület elnöke, azóta is bővül azoknak a köre, akiknek ez a terület kiemelten fontos. Ugyancsak jelzi a bizalmat felénk, hogy több önkormányzat is megkeresett bennünket az elmúlt időszakban, például Békés és Szabadkígyós is tagja az egyesületnek, Újkígyós pedig most jelezte belépési szándékát.
