Nyugdíjkilátások: Új, átfogó szabályozás kell

2018. október 1. 08:38 | behir.hu

A három érintett oldal, – a dolgozók, a munkáltatók és az állam – szerepvállalására is szükség van ahhoz, hogy az öngondoskodás egyik alternatívájaként, akár évi 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel elérhető pénztári takarékoskodás még nagyobb teret nyerjen – hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége konferenciáján.

 Az öngondoskodásról, az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári eredményekről, a munkavállalók egyéni takarékoskodásáról, a munkáltatók szerepéről és az „elveszett nemzedékről” is szó volt az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ – Pénztárszövetség) budapesti konferenciáján. A rendezvényt megnyitó előadásában Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke közölte, a lakosság tisztában van azzal, hogy az öngondoskodás, más szóval előtakarékoskodás fontos. „Ugyanakkor a magánszemélyek, a tagok mellett a munkáltatókra, és ezt a két felet ösztönző államra is szükség van” – tette hozzá. Az elnök szerint az összes érintett  oldalnak érdemes a pénztárakban rejlő potenciált kihasználni.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke fontos szektornak nevezte a pénztári ágazatot. Egyrészt azért, mert a teljes pénztári vagyon meghaladja az 1400 milliárd forintot, az egyéni éves befizetések összege pedig meghaladhatja a százmilliárd forintot. Másrészt, azért is kiemelten fontos a szektor, mert mintegy 2,2 millió pénztártag van Magyarországon. Igaz, a tagdíjat fizetők száma ennél alacsonyabb, valamivel meghaladja az egymilliót. Windisch László a pénztárak felügyeletéről elmondta, jövőre bevezetik a napi befektetési monitoringot. Emellett már az idén operatív pénztári vizsgálatokkal, a pénztári szektorra szabott kockázati értékelésekkel, valamint több pénztár egyedi vizsgálatával ellenőrzik a szektor szereplőit.

Szükséges elgondolkodni egy biztosítási és pénztári garanciaalap létrehozásán, amely tovább erősítené a bizalmat e szektorok iránt. Ez természetes a hitelintézeti és befektetési piacon, a biztosításoknál és pénztáraknál is kedvező lenne a bevezetése” – mondta a jegybank alelnöke. Felhívta a figyelmet az „elveszett nemzedékre”, azaz arra, hogy míg 2002-ben még a 16-35 évesek csaknem 13 százaléka volt nyugdíjpénztári tag, ugyanakkor 2017-ben mindössze hét százalékuk.

„Azaz nem látszik a pénztári takarékoskodók utánpótlása. Ezért is van szükség az aktív tagtoborzásra és a munkáltatók szerepe is nagyon fontos a munkavállalók takarékoskodásában” – fogalmazott Windisch László. A pénztári megtakarítás versenyképes befektetési megoldást jelent, az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatója ugyanis 0,8 százalékon stabilizálódott. Az egyik leglényegesebb jövőbeni feladat Windisch László szerint, hogy a pénztárak nagyobb szerepet vállaljanak a részvénypiacon, elsősorban magyar vállalatokba s így a gazdaságba történő befektetések révén. A részvénypiaci befektetések aránya ugyanis nemzetközi összevetésben kifejezetten alacsony a pénztárak fedezeti tartalékát tekintve.

Bővebben a témáról itt  olvashat.

Forrás: profit7.hu/Hunyor Erna Szofia

 

További programok »

FEL