Nyelvében él a nemzet?

2019. november 14. 17:22 | D. Nagy Bence

1844-ben, november 13-án fogadták el a magyart államnyelvvé tevő törvényt, 2011-ben pedig az Országgyűlés ezt a napot a magyar nyelv napjává nyilvánította. Ennek jelentőségéről, a nyelv mai helyzetéről szakemberek fejtették ki véleményüket.

Gellénné Körözsi Eszter, a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium tanára szerint a magyar nyelv egységessége az, ami országhatárokon is átnyúlva összefogja a magyarságot. Elmondta, az anyanyelv az érzelmek, gondolatok kifejezésének elsődleges csatornája, ehhez pedig a kisebbekkel való kommunikáció elengedhetetlen.

Tanárként naponta szembesül azzal, hogy a gyerekek, ha el is olvassák az eléjük tett szöveget, nem értik azt, fogalmazásuk sem tiszta. Gellénné Körözsi Eszter ezzel kapcsolatban a Kodály-koncepciót idézte fel, mely szerint nincs zenei olvasás zenei írás nélkül, tehát olvasni csak az tud jól, aki előtte írni is megtanult. A magyar nyelv napja kapcsán egy feladatot is megfogalmazott: mindenki gondolja végig, mit is jelent számára az anyanyelv, majd tegyen egy fogadalmat, amivel emlékezteti magát annak értékére.

 

Gellénné Körözsi Eszter

 

Szeverényi Barnabás tanító, költő egy másik szempontból, a performansz oldaláról közelített a kérdéshez: tanárként nem csupán információkat közölt, de elő is adta a verseket, érzelmekkel megtöltve a tananyagot. A magyar nyelv napja kapcsán elmondta, sokan kongatták már meg a vészharangot, de szerinte a nyelv erős, sok mindent túlélt már. Szeverényi Barnabás azt is kiemelte, a felnőtteknek is bele kell ásniuk magukat az online térbe, az internetes nyelvbe, ezzel is kapcsolódási pontokat keresve a fiatalabbakkal.

 

További programok »

FEL