Az AstraZeneca-oltások körül kialakult bizalmatlanság Norvégiából indult, ahol röviddel az oltás beadása után négy 50 év alatti egészségügyi dolgozónál vérzés és vérrögképződés lépett fel. Később Dániából egy 60 éves nő, Olaszországból egy 57 éves férfi, Szlovákiából pedig egy 38 éves nő halálát hozták összefüggésbe a vakcinával.
Okozhatja-e vakcina a vérrögöt?
Daniel Salmon, a Johns Hopkins Egyetem vakcinabiztonsági igazgatója szerint nem bizonyított, hogy lenne összefüggés általában az oltások és a vérrögképződés között. A vérrögképződés egyébként is gyakori a lakosság körében: csak az Egyesült Államokban évente 300-600 ezer, vagyis naponta megközelítőleg 1000-2000 ember tüdejében, lábában vagy egyéb testrészében lép fel ez a rendellenesség.
– Nagyon sok oka lehet a véralvadásnak, rengeteg olyan ember van, aki fokozottan veszélyeztetettnek számít - és közülük sokan éppen azok, akiket most a koronavírus ellen oltanak – tette hozzá Mark Slifka, az Oregoni Egészségügyi és Tudományegyetem oltáskutatója.
Dr. Stephan Moll, az Észak-Karolinai Egyetem orvosprofesszora hangsúlyozta: az Egyesült Államokban 253 millió felnőtt él. Közülük ha naponta 2,3 milliót oltanak be a Covid-19 ellen, akkor 24 óránként a lakosság 1 százaléka kapja meg valamelyik vakcinát. Vagyis ha az általánosan várható napi 1000-2000 egyébként is jelentkező vérrögből 1 százalék, azaz 10-20 eset éppen a közelmúltban beoltottaknál lép fel, az nem tér el az egyébként is várható aránytól.
Az AstraZeneca-vakcina engedélyeztetési folyamata során elvégzett klinikai vizsgálatok idején nem találtak bizonyítékot arra, hogy lenne bármilyen összefüggés az oltás és vérrögképződés között, ezt már Dr. David Wohl tette hozzá. A Észak-Karolinai Egyetem vakcinaklinikájának igazgatója ugyanakkor megjegyezte, hogy természetesen lehetnek eltérések a tesztek és a való élet között.
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu
-400x225.jpg)
