A délután házigazdája Vígh Imre nyugalmazott szövetkezeti elnök-ügyvezető volt, a megjelenteket pedig Kónya István, Gyula város korábbi-leendő alpolgármestere köszöntötte.
Mint mondta, tavaly decemberben tovább bővült a települési értéktár, így már negyvenegy érték található a listában, közülük a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet munkássága is őrzi az emlékeket az utókornak.
– Micsoda értékteremtő és -mentő munka az, amit Vígh Imre összeszedett! Ez a fajta szellemiség, alázat, amivel az anyaghoz közelített, az példaértékű. Ezt a példaértékűséget kellett a bizottságnak elbírálnia, de egy másodpercre sem merült fel senkiben az a gondolat, hogy ez nem illik bele a Gyulai Értéktárba. A kutatómunkának köszönhetően a következő nemzedék is láthatja majd, hogy 1957-ben volt szellemiség, gyulaiság és értékteremtés, értékalkotás – ismertette Kónya István.
A köszöntő után Vígh Imre mutatta be a megjelenteknek a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet történetét, az 1957-es kezdetetektől egészen a kétezres években történt bezárásig. A szakember, aki 1979-2008 között volt a cég első embere, fényképekkel is illusztrálta visszaemlékezését, mondandóját pedig a könyvtár földszintjén és lépcsőházában elhelyezett szőttesek és faliszőnyegek tették megfoghatóvá.
A szövetkezet azonban nem csupán népművészeti munkáival járult hozzá a város gyarapodásához: a „bakancsgyár” felújításával vagy a 48-as utca sarkán épült háromszintes ingatlan felhúzásával a városképhez is hozzátette a magáét.
A több mint ötven évig működő népművészeti közösség munkája nem vész kárba, hiszen az egyedülálló gyűjtemény több helyen is megjelent már az érdeklődők előtt. A szőtteseket, faliszőnyegeket és egyéb mintával díszített tárgyakat egybefogó tárlatot többek között a gyulavári kastélyban és a Tájvízházban is láthattuk már.
A Kézművesség, népművészet és értékteremtés című kiállítás október végéig tekinthető meg a városi könyvtárban.