A szombat reggeli megnyitón megtelt a Szlovák Kultúra Háza nagyterme. A „Békés vármegye nemzetiségi múltja” című történelmi és néprajzi konferencia kettős céllal jött létre: egyrészt tudományos fórumot kívánt teremteni, másrészt közösséget építeni a helytörténet szerelmesei között.
Körösi Mihály, a Békés Vármegyei Helytörténeti Egyesület elnöke a rendezvény jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: Békés az egyetlen vármegye, ahol mind az öt nemzetiség aktívan jelen van, és ez a „multikulti” jelleg a mindennapjaink szerves része.
– Fontos állomás ez az életünkben, hiszen ez az első nagy rendezvényünk, egyfajta debütálás a megyei egyesületek körében – fogalmazott az elnök. Hozzátette, hogy bár mindannyian magyar állampolgárok vagyunk, a nemzetiségi hagyományok – legyen szó a németekről, szlovákokról vagy másokról – óriási értéket adnak hozzá a vármegye kultúrájához, művészetéhez és oktatásához. Példaként Orlai Petrich Somát vagy Tessedik Sámuelt említette, akiknek munkássága nélkül ma szegényebb lenne a térség.
Körösi Mihály szerint a kultúra mellett a nyelv megőrzése a legnagyobb kihívás: – A második világháborút követő események és a lakosságcsere mély nyomokat hagytak. Lehetőséget kell adnunk a felnövekvő generációknak, hogy újra találkozzanak és megismerkedjenek őseik nyelvével – hangsúlyozta az egyesület elnöke.
A konferencia programja tudatosan épült fel: a plenáris előadásokat követően szekcióüléseken folyt a munka, ahol a kutatóknak lehetőségük nyílt a mélyebb eszmecserére is. Mucsi András, az egyesület alelnöke elmondta, céljuk egy olyan fórum létrehozása, ahol a nemzetiségi sors, a településtörténet és a politikatörténet szálai összeérnek.
– Szeretnénk a helyi kutatók eredményeit a nagyközönség elé tárni, és ebből hagyományt teremteni. Terveink szerint a mai elhangzottakból egy szerkesztett kötetet is kiadunk – árulta el az alelnök.
Arra a kérdésre, hogy számítanak-e szakmai „összecsapásokra”, Mucsi András mosolyogva válaszolt. Szerinte a vita a szakma alapja. Példaként a békési ortodox templom esetét hozta fel, amelyen a román és a görög nemzetiség épített öröksége osztozik – egy ilyen téma pedig mindig tartogat izgalmas érveket a kutatók számára.
A rendezvény zárásaként a résztvevők egyetértettek abban: a múlt feltárása nemcsak a történészek feladata, hanem közös érdekünk, hiszen a nemzetiségi gyökerek ismerete nélkül nehezebb lenne megérteni Békés vármegye jelenét is.
