Nem sok hasznuk van a halolaj kapszuláknak a kutatások szerint

2019. november 23. 08:43 | behir.hu

2018-as kutatási elemzések szerint nincs sok értelme halolajkapszulákat szedni rendszeresen - legalábbis szívünkre nincs védő hatással.

Köztudott, hogy az omega-3 zsírsavak fontosak egészségünk szempontjából és érdemes emiatt legalább hetente egyszer tengeri halat fogyasztanunk – bár tengerrel nem rendelkező ország lévén ezt nem könnyű megoldani. Annak ellenére, hogy egyre több helyen juthatunk hozzá friss vagy fagyasztott tengerihal-termékekhez, sokaknak minőségi kifogásuk van ezekkel szemben, és még többen nem engedhetik meg maguknak ezeket a jellemzően drága termékeket – írja a Bodon Judit dietetikus a nosalty.hu cikkében.

Ilyenkor jó megoldás lehet a halolajkapszulák rendszeres fogyasztása – amelyekkel hasznosságával szemben egy friss kutatás eredményeként most komoly kétségek merültek fel.

Az omega-3 zsírsavak úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek – legalábbis az eddigi eredmények alapján – többek között gyulladáscsökkentő hatásúak és védenek a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. Ez utóbbi jótékony hatást cáfolja – legalábbis a halolajkapszula étrendkiegészítők formájában – most egy friss felmérés: az egészségünkkel kapcsolatos tudományos bizonyítékokat feltáró Cochrane együttműködés korábbi kutatási eredmények elemzésével arra a következtetésre jutott, hogy az omega-3 zsírsavtartalmú étrendkiegészítőknek tulajdonított, szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére vonatkozó pozitív hatását nem támasztja alá megfelelő bizonyíték.

 

Csodakapszulák nincsenek

A következtetés megalapozottságát összesen több mint 112 000 főre vonatkozó kutatási eredmények alapján vonták le. Dr. Lee Hooper, a Kelet-angliai Egyetem professzora szerint megfelelően erős az alapja annak a kijelentésnek, hogy az omega-3-tartalmú étrendkiegészítőknek nincs védő hatása a szívünkre.

Összesen 79 randomizált kutatás eredményét szintetizálták, amelyek számos kontinensen élő embert érintett. Ezek nagy részében a résztvevők halolajkapszulákat szedtek. Más kutatások a növényi eredetű omega-3 zsírsavak (ALA) hatását vizsgálták – pl. ezzel dúsított margarinokat vagy természetes formájában diót fogyasztottak. A halolajkapszulák fogyasztásának nem voltak pozitív hatásai, a növényi eredetű omega-3 fogyasztás mutatott valamennyi pozitív hatást, de a szív- és érrendszeri események száma csak minimálisan csökkent.

Az omega-3 zsírsavak úgynevezett esszenciális zsírsavak, amelyek egyébként valóban fontosak egészségünk megőrzése érdekében – és szervezetünk csak korlátozott mértékben tudja egyes fajtáikat előállítani, másokhoz a táplálkozásunkon keresztül jutunk hozzá. A tengeri halak mellett ilyenek növényi omega-3 zsírsavforrások a diófélék, olajos magvak, az ezekből sajtolt olajak. Ugyanakkor Dr. Lee is felhívja arra a figyelmet, hogy az étrendkiegészítők rendszeres szedése gyakran abba a hitbe ringatja a fogyasztókat, hogy ők mindent megtettek az egészségük érdekében, ezért külön nem figyelnek oda arra, hogy étrendjük minden szempontból kiegyensúlyozott legyen. A rendszeres halfogyasztás előnyei az omega-3 zsírsavak mellett a teljes értékű fehérje-, a D-vitamin, a szeléntartalom, amelyeket jellemzően egy halolajkapszula nem tartalmaz.

Tim Chico, a Sheffield-i Egyetem professzora is megerősíti ezt: nem valószínű, hogy az étrendünk egyetlen eleme önmagában elegendő ahhoz, hogy megelőzzük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Hosszú távú egészségünk, a krónikus betegségek megelőzése érdekében fontos az egészséges, értékes tápanyagokban gazdag, változatos, kiegyensúlyozott étrend és a megfelelő fizikai aktivitás, a káros szenvedélyektől mentes életmód. Csodakapszulák továbbra sincsenek.

 

Forrás: nosalty.hu

További programok »

Világ

Ki hidalja át a 2026-os AI-szakadékot?

A mesterséges intelligencia szintet lépett: 2026-ra az egyszerű chatbotokat felváltották az önálló munkavégzésre képes AI-ágensek, ám ez új feszültséget szült a munkahelyeken. A Microsoft Work Trend Index adatai szerint a vezetők 67%-a már magabiztosan delegál feladatokat AI-ágenseknek, miközben a munkavállalóknak csupán 40%-a érzi úgy, hogy rendelkezik a technológia irányításához szükséges ismeretekkel. Ez a „bizalmi szakadék” (Trust Gap) alapjaiban rengeti meg a szervezeti hatékonyságot.
2026. április 14. 19:25
FEL