Hetente legalább egy állatkínzással kapcsolatos eset lát napvilágot Magyarországon. Hiába a büntetőtörvénykönyv legutóbbi szigorítása, ez a szám továbbra sem csökken. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a kormány kiemelt célja, hogy az állatok megfelelő védelemben részesüljenek, ezért például a jövőben egyeztetni fognak az állatvédő szervezetekkel is.
A Békéscsabai menhelyre folyamatosan érkeznek bejelentések rossz körülmények között tartott állatokról. Gyakran kerülnek az itteni kennelekbe korábban rövid láncon, vashordóban tartott kutyák. Legutóbb pedig egy meglőtt ebhez hívták ki az állatvédőket. Az itt dolgozók a legtöbb esetben azonban tehetetlenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állatvédők fellépése többnyire nem célravezető, csak olaj a tűzre. Ezért szerintük a megelőzésre, az oktatásra kell helyezni a hangsúlyt.
Gubis Katalin, a Csabai Állatvédők titkára elmondta, az állatvédelem akár az iskolai tananyagnak is része lehetne, így az állatok iránti tisztelet, törődés és szeretet a fiatalok tudatába már ekkor beépülhetnek.
A büntető törvénykönyv legutóbbi módosításának köszönhetően ma alapesetben kettő, minősített esetben három év letöltendő szabadságvesztésre ítélhető az, akit állatkínzásban bűnösnek talál a bíróság. Mégis az esetek többségében nehéz rábizonyítani a tettesre, hogy valóban bűncselekményt követett el. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az új szabályozásnál évekig tarthat, amíg azt sikerül átültetni a bírói joggyakorlatba.Ugyanakkor az államtitkár hozzátette, a megelőzésre is nagy hangsúlyt kell fektetni, ezért szükségesnek tartja a nevelés és az oktatás szerepének erősítését az iskolákban és a civil szervezetek útján.
